A Műcsarnok igazgatója nem érti Fekete Györgyöt

A Műcsarnok leköszönő igazgatója, Gulyás Gábor nem tudja értelmezni a művészeti akadémia jelszavát: visszaadjuk a művészetnek a Műcsarnokot!

A Műcsarnok igazgatója, Gulyás Gábor november végén jelentette be: lemond posztjáról. Döntését azzal indokolta: munkáját nem tudja szuverén módon folytatni. Mint ismert, a kormány november 21-én úgy határozott, a Műcsarnok a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tulajdonába kerül január elsejétől. Gulyás egyelőre továbbra is a Műcsarnok igazgatója: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. – mint munkáltató – még nem fogadta el hivatalosan az igazgató felmondását, a kormányhatározat azon része pedig, amely az MMA elnökének egyetértési jogot adna az intézmény szakmai programjának kialakításában, nem jelent meg a közlönyben. Gulyás Gábor 2011 januárjában lett a Műcsarnok igazgatója, a távirati irodának adott interjújában most összefoglalta munkája eredményeit.

Gulyás Gábor emlékeztetett arra: jelentősen nőtt a Műcsarnok látogatottsága: a korábbi 28 ezer után 2011-ben 48 ezren, 2012-ben több mint 70 ezren váltottak jegyet a Műcsarnok kiállításaira. A siker részben olyan tematikus tárlatoknak is köszönhető, amelyek aktuális társadalmi kérdésekkel foglalkoztak. Példaként említette a Bizottság-kiállítást, amely a nyolcvanas évek, a kádárizmussal szembeni passzív ellenállás emlékezete volt, továbbá a nagy társadalmi diskurzust kiváltó Mi a magyar? című tárlatot, amely a nemzeti identitás kérdéseiről árnyaltabban, tisztábban kívánt szólni.

Az MMA létrejöttét érti, elnökét nem

Gulyás Gábor az interjúban kitért a Fekete György, az MMA által megfogalmazott kritikára is, hangsúlyozva: nem tudja értelmezni az MMA által meghirdetett „visszaadjuk a művészetnek a Műcsarnokot” jelszót, hiszen rengeteg társművészeti program van az intézményben, amelynek azonban nem feladata bemutatni az iparművészetet.

A Nemzeti Szalon ötlete mögött régi sérelmek állhatnak, hiszen sok a művész és kevés a kiállítóhely – vélekedett az igazgató, aki úgy látja, nem alanyi jog, hogy mindenki kiállíthasson. „A Műcsarnok hagyománya nagy érték, amelynek megőrzése közérdek. De érdemes lenne megfontolni új kiállítóhelyek nyitását, olyanokét is, mint amilyen a Nemzeti Szalon épülete volt az Erzsébet téren”.

Az igazgató szerint érthető az a szándék, amelynek eredményeképpen két évtizeddel ezelőtt létrejött az MMA. „Ezért különösen sajnálatos, hogy a kultúrharc, amely a jelenlegi elnök vezetése mellett az MMA meghatározó tevékenysége lett, olyan roppant károkat okoz a hazai művészeti életben, amelyek egy része jóvátehetetlen. Úgy látom, Magyarországon sokakban él a művészeti élet dogmatikus megtisztításának a vágya, de történelmi tapasztalat, hogy az ilyen purizmus, ha teret kap, könnyen lerombolhat jelentős teljesítményeket is. Inkább építkezni kellene” – fogalmazott.