Vasárnaptól tizenöt napon át (a tavaszünnepet lezáró lampionünnepig), kisebb-nagyobb intenzitással a mindennapok részévé válik Kínában az éjszakai tűzijátékok látványa, amelyhez maga a lakosság vásárolja meg a pirotechnikai eszközöket alkalmi elárusító bódékban. Ebben az időszakban mindenütt fénycsóvák, gömbök, arany esők láthatók, kíséretük visító, durrogó zaj és füst.
A fővárosban ugyanakkor önmérsékletre hívták fel az embereket, hogy a levegőt és – a hátramaradó kiégett szeméttel – a környezetet a lehető legkisebb mértékben szennyezzék. Tavaly 170 tonna szemetet gyűjtöttek össze csak az újévet köszöntő éjszaka után.
Kína legnagyobb családi ünnepének estéjén roskadásig tele vannak az asztalok, a családtagok, akik többnyire csak ezen alkalommal gyűlnek egybe, már túl vannak az érkezéskori ajándékozáson, s készülnek a következő napok további rokonlátogatásaira, a szabadtéri szórakozásokra, például vattacukros, ringlispíles vásári mulatozásra.
Az idei hivatalos 40 napos ünnephez kapcsolódó utazási periódus január 26-án kezdődött. Ennek során több mint 3 milliárd 400 ezer utazásra számítanak. A vonatok és a buszok mentesítő járatokkal 225 millió, illetve 3,1 milliárd utazást fognak lebonyolítani, amivel elérik az országos kapacitás 99 százalékát.
Kínában még szombaton is három és fél millió ember szállt vonatra, a húszmilliós Pekinget már kilencmillióan hagyták el, közülük 2,7 millióan repülővel. Az utazási statisztikákból arra következtetnek, hogy minden harmadik pekingi vidékről származik.
A február tizedikével kezdődő tavaszünnephez Kínában hét nap hivatalos szabadság jár, de a „normális élet” visszaállásához általában legalább két hétre szükség van. A boltok, üzemek, gyárak leállnak, dolgozóik majd folyamatosan térnek vissza a munkahelyeikre. A politika, a diplomácia ugyancsak takarékra áll.
Az ünnepből Magyarországon is kapunk ízelítőt: vasárnap például egész nap a Millenárison távol-keleti és magyar művészek, artisták, zenészek, sportolók együtt köszöntik a Kígyó évét a Holdújév Fesztiválon.
