Kungl György alkotásai olyan állatfigurák, amelyek szimbolikus jelentésű tárggyal, például könyvvel vagy kehellyel kerülnek kapcsolatba. A közöttük kialakuló kölcsönhatás egy-egy szellemi természetű fogalmat, mint például a kíváncsiságot, az irigységet vagy egy érzést, többek között az éhséget vagy a szomjúságot jeleníti meg. Az állatfigurákhoz és a szimbolikus tárgyakhoz olykor látszólag eltérő formák, többek között felhő vagy szőlőfürt társul. A művek anyaga porcelán, amely máz nélkül fehér színű, mázzal pedig fényesen csillogó.
A művész a kamrakiállításon az elmúlt egy-két év új alkotásai mellett – tervei szerint – régi munkái közül is bemutat néhányat a galéria felső emeletén. Látható lesz például egy kehely, amelyen három szurikáta (szirti macska) veszekszik, az egyik állat az egyik irányba, a másik a másikba húz. Az alkotáson az irigység, a kapzsiság és az önzés jelenik meg. Az alkotó nem az ironikus megközelítés miatt választotta a szurikátákat, hanem azért, mert mozgásukat és viselkedésüket emberszerűnek találja. „Nem használom a szobrászat megszokott agresszív anyagait: a követ, a betont, a vasat vagy az acélt” – jegyezte meg a művész.
Kungl György keramikus, festő, grafikus és szobrász több csoportos kiállításon vett részt Magyarországon és külföldön, egyéni tárlata volt Párizsban és Rómában is. Alkotásai megtalálhatók több hazai közgyűjteményben, például a Magyar Nemzeti Galériában, az Iparművészeti Múzeumban, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, valamint a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió gyűjteményében.
A március 1-jei finisszázson Kungl György Képregény című könyvét Lugosi Lugo László fényképész és művészeti szakíró mutatja be. A könyvben a művész korábbi munkáiból látható tematikus válogatás.
