Sérti a művészeti szabadságot az MMA?

A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól az alapvető jogok biztosa.

Grund
2013. 02. 03. 10:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ombudsman szerint ellentétes a művészeti szabadsággal az, hogy a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) alapító tagjai csupán egyetlen civil szervezetből kerülhettek ki. Azt is alaptörvénysértőnek tartja, hogy a művészeti akadémiáról szóló törvény lehetővé teszi az MMA számára, hogy maga határozza meg a tagság feltételeit. Az alapvető jogok biztosa azután hozta meg döntését, hogy egy civil szervezet hozzá fordult, azt kérve, vizsgálja felül az MMA-t létrehozó törvényt.

A közlemény emlékeztet arra, hogy a Magyar Művészeti Akadémia egyesület 1992-ben jött létre és csaknem húsz évig működött társadalmi szervezetként. A 2011-ben megalkotott alaptörvény változatlan névvel köztestület létrehozásáról rendelkezett, úgy fogalmazva, hogy „Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát.” Ennek értelmében a Magyar Művészeti Akadémia mint egyesület megszűnt és megalakult mint köztestület. A törvény rendelkezése szerint a megalakításában csak a Magyar Művészeti Akadémia egyesület tagjai vehettek részt, az MMA pedig megkapta a Műcsarnok és a Pesti Vigadó tulajdonjogát, és több olyan jogosultsága is van, amellyel a művészetet, a kulturális közéletet befolyásolni tudja.

Lehetnek az államnak prioritásai

A panasz alapján az ombudsman rámutatott, hogy a művészeti alkotást az államnak megjelenési formájától és tartalmától függetlenül, értéksemlegesen kell védenie. Az önmagában nem sérti a művészeti szabadságot, ha az államnak kulturális prioritásai vannak, de egyetlen irányzatot sem tekinthet kizárólagosnak, és tartózkodnia kell a művészet tartalmi értékelésétől − állapította meg. Véleménye szerint ebből következik az, hogy a művészeti szabadságot megtestesítő köztestületnek semlegesnek és sokoldalúnak kell lennie.

Szabó Máté hangsúlyozta, nincs akadálya annak, hogy egy civil szervezet tagjai az MMA tagjaivá váljanak, az viszont sérti a művészeti szabadságot, ha a semlegességet és sokoldalúságot megtestesíteni hivatott köztestület alapító tagjai kizárólag egyetlen, törvényben nevesített civil szervezet tagjaiból kerülnek ki. Erre tekintettel az ombudsman kérte annak a szabálynak a megsemmisítését, amely alapján az alapító tagok az MMA rendes tagjai, valamint a további tagok megválasztásának módját előíró rendelkezés megsemmisítését is. Mindaddig ugyanis, amíg az MMA tagsága nem felel meg a pluralizmus követelményének, addig az új tagok felvétele nem lehet csupán a régi tagok jelölésének és döntésének a következménye − tette hozzá.

Az ombudsman felhívta a figyelmet arra is, hogy a tagság feltételeit csak jogszabályban lehet előírni. Ezért alaptörvénysértő az a szabály, amelyik lehetővé teszi az MMA számára, hogy a tagsággal szemben támasztott követelményeket az alapszabályában határozza meg - fogalmazta meg véleményét a biztos.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.