Komoly bírálatot kapott Izrael a tárlat miatt

Bírálat érte a világ első Heródes-kiállítását, amiért a jeruzsálemi tárlaton az Izrael által 1967-ben megszállt Ciszjordániából származó leletek is láthatók.

NT
2013. 03. 02. 16:37
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

David Mevorah kurátor három éven át dolgozott a kiállításon, amely október 5-ig látható az Izrael Múzeumban, az ország legnagyobb kulturális intézményében.

Heródes király Kr. e. 73-tól 4-ig élt, uralkodása tehát több mint kétezer évvel ezelőttre nyúlik vissza, a róla szóló tárlat mégis puskaporos hordóvá vált. Júdea, Galilea és Szamária Róma által kinevezett helytartójaként ugyanis Heródes egykor olyan területek felett is uralkodott, amelyek a mai Ciszjordániához tartoznak. A bírálók azt kifogásolják, hogy az izraeli hatóságok túl messzire mentek a kiállítással kapcsolatban.

A Nagy Heródes – A király utolsó útja című kiállításon látható többek között Heródes gyönyörű színekkel dekorált trónterme, ezüst boroskelyhek, amelyekből a fogadások alkalmával ivott, illetve az a szarkofág, amelyben a feltételezések szerint eltemették. A szarkofágot csupán 2007-ben fedezte fel Jehud Necer izraeli régész. A rekonstrukció hatalmas költségekkel járt, de így legalább mindenki láthatja ezt a kulturális örökséget – mondta Mevorah.

Heródest nagyon kegyetlen uralkodónak tartották: féltékeny volt, még a hozzá legközelebb állókban sem bízott – feleségét és legalább három fiát is megölette. Ugyanakkor zseniális építtető volt, birodalmában több mint 15 palotát emeltetett. A legtöbb ásatási helyszín azonban Ciszjordániában található, amelyet Izrael 1967-ben elfoglalt.

Alig nyitott meg a kiállítás, a Palesztin Hatóság máris felemelte szavát, hangoztatva, hogy a kiállítási tárgyak Izraelbe vitele a nemzetközi jog ellen vét. Izraeli régészek is bírálattal illették a múzeum eljárását. „A régió kulturális öröksége mindenkié, aki benne él, palesztinoké és izraelieké egyaránt” – írta Jigal Bronner, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora és Jonatan Mizrahi, a régészet politikai kihasználása ellen küzdő Emek Saveh nevű szervezet alapítója.

A kritikusok szerint az ásatásokat közösen is végezhették volna, majd a palesztinoktól a kiállítás idejére a múzeum kölcsönkapta volna a leleteket. Ehelyett az izraeliek tonnányi leletet sajátítanak ki és izraeli múzeumban állítják ki – kifogásolja Bronner és Mizrahi.

Az Izrael Múzeum visszautasítja a vádakat. Az 1993-ban rögzített oslói megállapodás szerint Izrael törődik a nyugati parti régészeti helyszínek karbantartásával és védelmével. A kiállítás befejeztével a leleteket visszaviszik lelőhelyükre – hangoztatta.

Mevorah nem érti a kiállítás keltette izgalmat. „Nem politikáról és nem nacionalizmusról van szó. Ezeket a különleges leleteket egyszerűen mindenki számára elérhetővé kellett tenni. A kiállítás ilyen vitatott megítélése bizonyosan nem a békét támogatja. Aki megpróbálja ezt az egészet politikai bélyeggel ellátni, az épp az ellenkezőjét éri el” – fejtette ki a kurátor.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.