Tel-Aviv Fehér Városa: magyar örökség a levantei partokon is

A Fehér Város Tel-Aviv ékessége és a Világörökség része: az utóbbi tizedik évfordulóját ünneplik az izraeli nagyvárosban – magyar vonatkozásokkal is.

A Habima Színház

Fotó: Wikipedia

És ahogy Novák Attila, a tel-avivi magyar követség kulturális attaséja lapunknak elmondja: a modern Tel-Aviv megalkotói közé tartozott Kaufmann Oszkár is. Az Arad környékéről származó, Budapesten építészetet hallgató, majd Németországban középületek, színházak egész sorát alkotó Kaufmann Hitler hatalomra jutása után vándorolt ki Palesztinába. Ő tervezte meg a tel-avivi Habima Színházat, ami ma Izrael nemzeti színháza. Átalakítások után, egy többéves felújítást követően épp tavaly nyitott meg, újra régi fényében pompázva a modernista színházépület. Kaufmann magánvillát is tervezett Tel-Avivban, így ő is nagymértékben hozzájárult a Fehér Város kulturális örökségéhez. A 20. század kavalkádját jól mutatja, hogy a negyvenes években előbb Bukarestbe, majd a fokozódó zsidóellenesség miatt onnan Budapestre visszaköltöző Kaufmann végül a szülőföldjén fejezi be életét. A magyarországi vészkorszakot túléli, 1947-ben Tildy Zoltántól állami nyugdíjat kap, s az 1956-os halála előtti években a Vígszínház, a Madách és az Erkel Színház felújításában vesz részt.

Kaufmann és a többi várostervező sorsa jól mutatja: a zsidó állam újrateremtésének küldetéses mozgalma és kiszámíthatatlan véletlenek egész sora kellett ahhoz, hogy a Földközi-tenger keleti partjának elhagyatott szakaszán megszülessen egy modern nagyváros. Tel-Aviv Fehér Városa ma mintegy négyezer Bauhaus- és egyéb modernista épülettel büszkélkedhet. Az UNESCO 2003-ban nyilvánította a Világörökség részének a Fehér Várost mint a 20. század eleji új várostervezés és építészet kiváló példáját. A sokszor utópisztikus, néhol ideologikus századelős városépítészeti törekvések a mediterrán tenger és a sivatagi pusztaság határán valósággá váltak. A rideg tökéletességet kereső modernista házak terveit itt a környezet valóságához idomították. A tűző napsütést visszaverő fehér és más világos színek, árnyas teraszok, a kisebb méretű ablakok, a hűvös tengeri szellőket átengedő átjárók kellemessé tették a tel-avivi életet. Közparkok, fasorok, kávéházak szolgáltak a közösségi élet színteréül.

A Fehér Város

Fotó: Wikipedia

A két háború közötti időszak öröksége persze nem maradt fenn tökéletesen – de az illetékesek még időben kaptak észbe, hogy a klasszikusan modernista városkép megmaradjon. A Világörökség részévé válás megerősítette ezt a védelmet. Az UNESCO az eredeti tervek megmaradt integritását (az utcák, terek, parcellák megőrzött besorolását), az építészet autenticitását (egységes stílusát, a fehér házak, házsorok összhangban lévő karakterét), valamint mindezek megőrzését és a városrész menedzselését emelte ki, hogy miért is méltó a Fehér Város a Világörökség részévé válásra. Tel-Aviv most már a Fehér Várossal büszkélkedik a világ előtt. Május első hétvégéjén programok egész sorával várja Tel-Aviv a látogatókat, hogy megismerjék a kulturális örökséget: korabeli magán- és középületeket bejárása, építészeti kiállítások, városjáró séták, fényjátékok, és a Fehér Város bezöldítéséről szóló konferencia színesítik az évfordulós megemlékezést.