Zárul az Örkény István-emlékév

A Thália Színházban, Remeteszőlősön és a Bárka Színházban centenáriumzáró beszélgetéssel, színházi előadásokkal és fotókiállítással zárul az Örkény István-emlékév. Radnóti Zsuzsa dramaturg, az író özvegye a remeteszőlősi emlékműre az egyik legbüszkébb.

Radnóti Zsuzsa az MTI-nek elmondta, hogy szombaton avatják fel Remeteszőlősön a Ballada a költészet hatalmáról című novella által ihletett Örkény-emlékművet: a korabeli telefonfülkében a népszerű magyar író egyperceseit felvételről hallgathatják az arra járók Hegedűs D. Géza, Mácsai Pál, Gados Béla, Gábos Katalin és Oberfrank Pál tolmácsolásában. „Ez olyan szeretetteljes és különleges ötlet, hogy mindenki felderül tőle” – fogalmazott.

A tavaly áprilisban kezdődött emlékév programjai közül Radnóti Zsuzsa két színházi előadást emelt ki. Szerinte emlékezetes volt az egyperces novellákból összeállított este az Örkény Színházban, „a Pesti Színházban pedig az ország szinte minden színházából érkeztek művészek, hogy kis jelenetekkel emlékezzenek rá”. Szólt még a Macskajáték kétszemélyes változatáról és a Pécsi Harmadik Színház Örkény-montázsáról is.

Radnóti Zsuzsa szerint a Petőfi Irodalmi Múzeum Mi mennyi? – Örkény István százéves című, Pádár Eszter rendezte tárlata jó példa arra, hogyan, milyen merész stílusban érdemes ma irodalmi kiállítást rendezni.

„A Széchenyi Könyvtár és a Színházi Intézet nagyszabású egyperces középiskolai vetélkedőt hirdetett, ahogy vetélkedtek az óbudai nyugdíjasok és a zuglói általános iskolások is. A legszebb az egészben, hogy minden várakozást felülmúlt az érdeklődés. Megható volt látni, mennyire megmozgatta az életmű a diákok, a civil társaságok, a fiatalok és az idősebbek fantáziáját” – fogalmazott Radnóti Zsuzsa, hozzátéve, hogy Örkény városban szobrot avattak és a könyvtár is az író nevét vette fel. Emléktáblát kapott a szülőháza a VII. kerületben, posztumusz díszpolgár lett a II. kerületben.

Az emlékévre megjelent könyvek közül Radnóti Zsuzsa szólt a tavaly a Palatinus Kiadónál kiadott, addig ismeretlen Örkény-regényről, az Áprilisról. Az író fiatalkori regényéről elmondta, hogy a kéziratra az 1990-es évek közepén bukkant rá, a megjelenést azonban kifejezetten a centenáriumra időzítették.

„Érdekes módon erről a művéről soha nem beszélt” – jegyezte meg Radnóti Zsuzsa. Mint mondta, ma sem tudja pontosan, miért hallgatott Örkény István az 1934-ben írt műről. Szerinte talán elégedetlen volt vele, de az is elképzelhető, hogy mire visszatért a hadifogságból, már nem tudott azonosulni a kézirattal. Egészen más foglalkoztatta már az életből, a világból.

„Erős Márai- és Szerb Antal-hatást mutat a regény, de könnyű felfedezni Thomas Mannt is, hiszen egy varázslatos szanatóriumban játszódik” – mondta a regényről, amelyben felfedezhető a későbbi groteszk hangvétel is. „Az idő a regény alá pörgött, így ma nagyon frissnek hat ez a pszichologizáló, emlékekre épülő, képekben gazdag elbeszélő próza” – vélekedett.

Radnóti Zsuzsa mesélt arról is, hogy az év elején utazáson vett részt Voronyezsben, a Don-kanyarhoz közeli nagyvárosban, ahol Örkény István hadifogságba esett. A dramaturg kitért arra, hogy Örkény munkásságát jól ismerik Oroszországban, hála Tatyjana Voronkinának, aki szinte valamennyi művét lefordította oroszra.

Örkény a hadifogságban írta Voronyezs című drámáját, ami oroszul megjelent Voronyezsben, ahol kétnapos programot tartottak az író emlékére. „Voronyezsben nem ismerték Örkény Istvánt, így reveláció számba ment, hogy volt egy magyar író, aki a közös emberi szenvedések oldaláról közelítette meg a háborút, olyan emberi tragédiát élt meg, amit az ottani lakosság. Ugyanarról a háborús emberi szenvedésről írt” – tette hozzá.

Az ünnepségsorozatot a Thália Színház és a Veszprémi Petőfi Színház közös rendezvénye zárja Még egy perc Örkénnyel! címmel április 5. és 16. között három helyszínen. A programsorozat keretében pénteken délután három órától a Thália Színház Mikroszínpadának klubhelyiségében tekinthető meg az Örkény képekben című fotókiállítás, amely április 16-ig látható.

Szintén pénteken fél négytől centenáriumzáró interaktív kerekasztal-beszélgetést rendeznek a Thália Színház Mikroszínpadán. Az esemény résztvevői között lesz Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója, Hargitai Iván és Berényi Gábor rendező, Oberfrank Pál, a veszprémi színház igazgatója, Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, Sudár Annamária a Széchenyi Könyvtárból, valamint az író fia, Örkény Antal.

A beszélgetés zárásaként Örkény Istvánról készült portréfilmet vetítenek le. Ezután a színház Új Stúdiójában látható A Szkalla lányok című előadás Béres Ilona és Tordai Teri főszereplésével. A produkciót Örkény István Macskajáték című műve alapján Berényi Gábor írta és állította színpadra. Pénteken este fél nyolckor az Arizona Stúdióban a Veszprémi Petőfi Színház Sötét galamb című előadása szerepel a műsoron. Örkény István ritkán játszott darabját Hargitai Iván rendezte.

Az Örkény-centenárium záróeseményének utolsó programja április 16-án kedden este hét órakor kezdődik a Bárka Színházban: ekkor láthatja a közönség a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Kulcskeresők című előadását Forgács Péter rendezésében.