Akár Milánóig is elmenne az MMA

Megtartotta a Magyar Művészeti Akadémia rendes évi közgyűlését: elfogadták az éves programtervet, az idei költségvetést, és új tagokat avattak.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) az alaptörvényben lefektetettek alapján is élen járhat abban, hogy betöltse a magyar művészeti, kulturális közösség önigazgatói szerepét. A kultúra rendszere átlátható szerkezetben működik és megkapja azt a támogatást, amelyre szüksége van – fogalmazott Halász János kultúráért felelős államtitkár a közgyűlés megnyitóján. Halász szerint az államnak át kell értékelnie saját szerepét a magyar kulturális életben, hogy átadhassa a megfelelő ügyeket. –  Magyarország alaptörvénye olyan értékeket fektet le, amelyek alapján az MMA nyugodtan és biztosan tudhatja, hogy magára vállalt küldetése közös nemzeti küldetés. Az alaptörvényben foglaltak szerint Magyarország védi az MMA művészeti és tudományos szabadságát – hangsúlyozta az államtitkár.

Az elnök szólt az MMA-t ért támadásokról: – Ezek nem az akadémia ellen, hanem Magyarország, a kormány és Orbán Viktor ellen irányuló lépések – szögezte le Fekete György, aki elmondta azt is, hogy számára nagy fájdalmat okozott mindaz, hogy az elnökség év elején lemondásra kívánta felszólítani. Fekete örömét fejezte ki, hogy mára megszűnt a bizalmatlanság vele szemben.

Az elnök éves beszámolójában elmondta,  hogy ebben az évben a tavalyihoz képest négyszer annyian pályáztak, pedig az MMA pályázati forrása a Nemzeti Kulturális Alap által kiadható támogatás hat százaléka. Tárgyalásokat folytatnak a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójával, Csorba Lászlóval arról, hogy az elkészült Vigadó történelmi tereiben a múzeum által kölcsönzött festmények díszítenék a falakat.

A közgyűlés előterjesztést fogalmazott meg arra vonatkozóan, amennyiben hatályba lép az a törvény, amely előírja, hogy az MMA térítésmentesen juthat a Műcsarnokhoz, akkor ezt követően szükséges lesz egy, a Műcsarnok működtetését ellátó költségvetési szerv megalapítása. Az alapító okirat kiadását az év második felére irányozták elő. A közgyűlésen döntöttek a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet mint költségvetési szerv megalapításáról. Az intézmény feladatai közé tartozna többek között a kritikai gondolkodás és a szakmai párbeszéd elősegítése, illetve a kortárs kultúra aktuális jelenségeinek vizsgálata.

A 2013-as év költségvetése az előterjesztés szerint közel két és fél milliárd forint. A szervezet szakmai programtervei között szerepel egy Makovecz Imre-életműkiállítás, a Nemzeti Színházzal való együttműködés kialakítása, a párizsi UNESCO-székházbeli MMA-megjelenés előkészítő munkái, a milánói divathéten való részvétel, valamint egy Kós Károly- és egy Bánffy Miklós-emlékkonferencia megszervezése.

A közgyűlésen az MMA rendes tagjává választották mások mellett Jelenczki Istvánt, Zoboki Gábort, Iancu Laurát, Kocsár Balázst, Ráckevei Annát, Sass Sylviát, Kiss Csabát és Béres Ilonát. Levelező tag lett például Zsigmond Vilmos, Olasz Ferenc, Skardelli György, Ferdinandy György, Szentmártoni János, Mihályi Gábor, Szarvas József, Zsuráfszky Zoltán, Mécs Károly, Pregitzer Fruzsina, Bánsági Ildikó, Juronics Tamás és Bogányi Gergely is. Ezzel most már 236 rendes és 48 levelező tagja van az intézménynek. A közgyűlés megvitatta az MMA az akadémikus tagság jogállásának egységesítésére és művészetelméleti szakemberek akadémikussá választása törvényi lehetőségének megteremtésére vonatkozó előterjesztést. E szerint az MMA rendes és levelező tagjai közötti jogállásbeli különbség a levelező tagság jogainak kibővítésével megszűnne. De az MMA vezetősége szerint ehhez szükség van az akadémiáról szóló törvény módosítására, melynek kezdeményezését a tagság megszavazta.

A Magyar Művészeti Akadémia közgyűlése életműdíjat adományozott Dávid Katalinnak, a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíját Csoóri Sándornak ítélték oda. Végül döntöttek a Művészeti ösztöndíj és a Fiatal művészek ösztöndíja nevű támogatási forma  létrehozásáról is.