Zsolnay Fesztivál: Désiré és az eső

A román Fanfare Transilvania fúvószenekar vezetésével a kulturális fesztivál ismét bevonult a Zsolnay Kulturális Negyedbe.

fb
2013. 05. 17. 17:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Talán csak a csütörtöki időpontnak, talán az időjárásnak volt köszönhető, hogy a csodálatosan felújított Zsolnay Kulturális Negyed különböző pontjain megrendezett események közel sem produkáltak telt házat. A programokra mindenesetre nem lehetett panasz. A román fúvósok balkáni zenéje remekül megalapozta a hangulatot, és a későbbiekben sem volt hiányérzetünk, ami az előadásokat illeti. Sörbemutató, lakásszínház, Cseh Tamás-emlékest követték egymást. Ez utóbbi a fesztivál igazgatója, Márta István közreműködésével. Cseh Tamás dalai meglepően jól szóltak mások tolmácsolásában is, de még egy emlékest sem lehet az igazi, Cseh Tamás hiányában.

A barcelonai utcazenekar, a Che Sudaka már szemerkélő esőben és a színpad előtt ácsorgó néhány érdeklődő jelenlétében kezdte meg a koncertjét. Később aztán elállt az eső, és a tér is úgy-ahogy megtelt. Minden ember emigráns – jelentette be a zenekar frontembere, és a Manu Chao nyomvonalán haladó szolid forradalmárok ennek szellemében játszották végig a koncertet. Ska-rock alapú zajos zenéjük alaposan megmozgatta a nézőket.

Mire a Fanfare Transilvania tagjai visszatértek, hogy ezúttal a színpadon állva is eljátsszák a Boban Markovic óta nálunk is mindenki által ismert dalokat, feltámadt a szél és újra esni kezdett. Persze ez nem magyarázza, hogy kis túlzással többen voltak a színpadon, mint a nézőterén, hiszen a koncertet zárt térben rendezték. De ahogy a spanyolokat, úgy a román zenekart sem rázta meg különösebben a nézőszám. Vagy igazi profik, vagy nagyon szeretik a saját zenéjüket. Akárhogy is, amikor épp nem fújtak, hatalmas mosollyal ösztönözték intenzívebb táncra a közönséget.

Az este folyamán a szemfülesebbek még elcsíphették a fesztiváligazgatót, amint a nemzetköziség jegyében egy francia hölggyel rögtönzött koncertet ad a negyed egyik épületének előterében. A spontán fellépés akár a fesztivál reklámja is lehetett volna: remekül összefoglalta, hogy miben rejlik a rendezvény különlegessége.

A fesztelen örömhangulat azonban semmit nem ér közönség nélkül. Hiába a világszínvonalú kulturális negyed és a jól eltalált fellépők: ha nincs néző, nincs fesztivál sem. Remélhetőleg a következő napokban már inkább a zsúfoltság és a nyári meleg miatt panaszkodhatunk.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.