Olyan volt a könyvhét, mint egy jófajta mamut

Sok új kötet és néhány kisebb kellemes meglepetés várt az idei könyvhét látogatóira. Összefoglaló esőgalériával.

Minden mamut nehezen mozdul – kommentálta egy író ismerős azt a megjegyzésemet, hogy a könyvhét (rendezvényként, nem pedig a könyvmegjelenéseket tekintve) megint adós maradt a nagy meglepetésekkel. Biztató dolgok azért történtek idén – megújult például a könyvhét honlapja. Ebben az évben már hetekkel a rendezvény előtt felkerült ide a könyvhétre megjelenő könyvek listája, és frissebb dizájnnal is megörvendeztettek minket a honlap szerkesztői. A programkínálat is fejlődik, az „alvállalkozók” – elsősorban a fiatal irodalmi szervezetek, a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) és a József Attila Kör (JAK) – programjai között mindig találni érdekes megmozdulásokat.

Lehet, hogy csak keveseknek tűnt fel, de kellemes meglepetése volt az idei könyvhétnek, hogy a határon túli kiadók sorában végre feltűnt az Erdélyi Híradó Kiadó. A kolozsvári kiadó nélkül nehéz lenne teljes képet alkotni az erdélyi könyvkiadásról. A rendkívüli fordulat nagyrészt a FISZ-nek volt köszönhető, az ő közreműködésükkel és az ő standjukon lehetett megkapni végre Magyarországon is Zudor János verseit, Orbán János Dénes könyveit, vagy akár a Magvető Kiadónál a második kötetével jelentkező Potozky László első novelláskötetét. Kollár Árpád FISZ-elnök szerint megérte, jól fogytak az Erdélyi Híradó kötetei. „Akik megálltak itt, örültek, hogy olyan könyveket is vehetnek, amelyeket sehol máshol nem kapnak meg” – vélte. A fiatal írószervezet egyébként az idei könyvhéten ünnepelte 15. születésnapját.

A Székesfehérvárra helyezett országos megnyitó egy lépés volt afelé, hogy a könyvhét vidéki helyszínei nagyobb figyelmet kapjanak. A József Attila Kör is jó példát mutatott azzal, hogy kitelepült két esttel Székesfehérvárra és Debrecenbe, és a szokásos verses-zenés produkcióik sem maradtak el. Az egyéves születésnapját ünneplő zenés vers- és slam előadást, a Néma Gyereket is újra hallhatta a közönség. Kár, hogy az ilyenkor szokásos elmélyült figyelem légkörét nehéz volt megteremteni a Vörösmarty téren. Ez általában igaz a könyvhét minden programjára, a futószalagszerű nagyszínpadi könyvbemutatókra és más produkciókra is. Azoknak, akik érdeklődnek az irodalom iránt, és tényleg fesztiválhangulatra vágynak, úgy kellenek a könyvheti „off-programok”, mint egy falat kenyér. A fiatal írószervezetek minden évben megadják ezt a lehetőséget, akárcsak a Margó irodalmi fesztivál. Ősszel pedig új irodalmi minifesztivállal gyarapodik a magyar paletta. Az Olvasás éjszakája, amelyet a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) által olvasásnépszerűsítési célokra alapított Supka Géza Alapítvány szervez, szeptember 16-án lesz – jelentette be pénteken a könyvhéten Lafferton Kálmán, a MKKE elnökségi tagja és az alapítvány elnöke.

A vihar az örvendetes bejelentés ellenére sem kerülte el a fesztivált. Tekintse meg esőgalériánkat!

Amíg szombaton a Vörösmarty téren a Könyvek éjszakájára gyűltek össze az érdeklődők, a belvárosban különböző helyszíneken írók olvastak fel műveikből az Irodalom éjszakáján. A Margó Feszt szervezői a korábbi években kreatív módon értelmezték újra ismét az irodalmi felolvasást. A programba egyformán belefért a Rózsavölgyi Szalonban rendezett produkció, a fiatal ruhatervező, Nanushka üzletében tartott felolvasás, vagy az Erzsébet téri műsorok js, ahol a járókelők akaratlanul is az irodalmi esemény részeseivé váltak. A Margó Feszt nem titkolt célja, hogy a szélről, a margóról indulva csempésszen bele egy kis különlegességet a tradicionális könyves események világába. Tóth Krisztina például egy kávézó üvegfala mögött, a pultnál ülve olvasott fel legújabb könyvéből, az Akváriumból, a közönség pedig a kávézó előtt, a téren ülve hallgatta. Az Akvárium az első regénye a rövidprózájáról és verseiről ismert szerzőnek, és a könyvhéten azt mondta: kizártnak tartja, hogy ismét regénybe fog majd. Az este folyamán Háy Jánossal, Závada Pállal, Cserna-Szabó Andrással és Nádasdy Ádámmal is találkozhatott a közönség.

Idén a Vörösmarty téri pódiumbeszélgetéseket pénteken a Litera irodalmi portál, szombaton a Prae művészeti portál, vasárnap pedig Kőrösi Zoltán író szerkesztette, a programszerkesztésben Bán Magda, Paál Rózsa és az MTVA rádiós munkatársai is részt vettek. A vihar idén sem változtatott a programján, szombat délután csapott le. A külföldi turisták és a sétálók elmenekültek, a könyvhét népe fedél alá húzódott. A kisszínpad ponyvája alatt nagyjából húsz ember hallgatta Fried István irodalomtörténészt, aki az új Márai-könyvet, a Hallgatni akartam című esszéregényt mutatta be, és Gulyás Dénes operaénekest, akinek önéletrajzi kötete jelent meg ugyanennél a kiadónál. Úgysem lehetett volna innen továbbállni, de nem úgy tűnt, mintha bárki is bánná, hogy végre nyugalomban figyelhet valamire. Legalább addig, amíg el nem áll az eső. Nem fenyegetett napszúrás, sem az, hogy végiggyalogol rajtunk egy elszánt turistacsoport, vagy kivasal egy bátor biciklista, akinek feltett szándéka, hogy az ésszerűbb kerülő helyett a könyvhéten hatol keresztül. Az írókat és a kiadókat mindez talán kevésbé zavarja – találkoznak egymással és az olvasókkal, leégnek és összeáznak, és nem utolsó sorban több könyvet adnak el, mint ha nem lenne ez a rendezvény – így mindig azzal a gondolattal megy haza az ember: a könyvhét minden hibája ellenére azért egy jófajta mamut.