A spanyol művész bár sohasem járt Chicagóban, mindig is csodálta a várost, ezért ajándékozta neki a 15 méter magas – Chicago Picasso néven emlegetett – hegesztett acél szobrot, amely 1967-ben készült el, és ma is a belvárosi Daley Plaza területén magasodik. Picasso két makettet készített a szoborhoz. Az egyik, amelyet annak idején Chicagóba küldött mintául az életnagyságú alkotás építőinek, jelenleg a Chicagói Művészeti Intézetben látható, a másik mintát pedig a művész megtartotta magának.
Az utóbbi alkotás – amely most kalapács alá kerül – hajdanán a művész unokájának, Marina Picassónak a tulajdonát képezte, mígnem a 2008-ban elhunyt híres műkereskedő, Jan Krugier magángyűjteményébe került. A Christie’s impresszionista és modern művészeti alkotásaiért nemzetközi szinten felelős Sharon Kim szerint a makett leütési árára vonatkozó előzetes becsléseket (25-35 millió dollár) a művész hasonló kaliberű munkáiért fizetett árverési összegekre alapozták.
Az eddigi legnagyobb összeg, amelyet Picasso-szoborért fizettek, 29,1 millió dollár (6,3 milliárd forint) volt: a Tete de femme című, a művész nagy szerelméről, Dora Maarról készített alkotás 2007-ben cserélt gazdát. A most kínált 104 centiméteres fémlemez makett csütörtökig látható a Christie’s chicagói fiókjában, mielőtt november 4-5-én árverésre bocsátják New Yorkban.
A monumentális szobrot a chicagóiak eleinte nem fogadták osztatlan lelkesedéssel, az alkotás 1967-es leleplezésekor a helyiek reakciója meglehetősen hűvös volt. Mike Royko chicagói újságíró szerint néhány ember örömmel üdvözölte az acélóriást, de a valamivel szebb műalkotást remélő többség csendben szemlélte a jövevényt. A szobor azonban mára a város nem hivatalos jelképévé nőtte ki magát.
Sharon Kim szerint Picasso rajongott Chicagóért, részben azért, mert a város művészeti intézete volt az első amerikai intézmény, amely kiállította munkáit. Így amikor Chicago százezer dollárt akart neki fizetni az alkotásért, a művész udvariasan visszautasította az összeget. A szobor – amelyről sokan még ma sem tudják eldönteni, hogy nőt, lovat vagy hatalmas rovart ábrázol – ma igazi turistalátványosságnak számít, és a kisgyerekek előszeretettel csúszdáznak lejtős talapzatán.
A New York-i árverésen Krugier gyűjteményének egyéb darabjaira, egyebek közt Edward Hopper és Joan Miró alkotásaira, valamint Jean-Michel Basquiat, Paul Cézanne, Vaszilij Kandinszkij, Henri Matisse, Georgia O’Keeffe és Henri Rousseau munkáira is licitálhatnak az érdeklődők.
