A Metro-regényekkel világhírnevet szerzett író novelláskötettel jelentkezett, az Orosz népellenes mesék a mai orosz életet ábrázolják abszurd helyzetek sorozatán keresztül.
A novellákat két és fél éven keresztül írta egy orosz magazin számára, és mint fogalmazott, az érdekelte, hogyan zajlanak az orosz emberek mindennapjai, milyen a kapcsolat az átlagember és a döntéshozók között. Ugyanakkor be akarta mutatni napjaink Oroszországát is. Szerinte a könyvet regényként is lehet olvasni, mert a szövegek között sok kapcsolat van, feltűnnek például vissza-visszatérő szereplők.
Dmitrij Gluhovszkij szerint az irodalom egyik utolsó szabad médium Oroszországban, hiszen a televízió, a nyomtatott sajtó többségében állami befolyás alatt áll. „Az összes fontos újság és persze a legnagyobb weboldalak a nagy, állami cégekhez köthetők, amelyek vezetői általában Vlagyimir Putyin személyes jó barátai” – jegyezte meg az orosz elnökre utalva az író, aki rámutatott: számos törvény születik annak érdekében, hogy különféle indokokkal bezárassák a kormánynak nem tetsző weboldalakat. A netes cenzúra megszületésének tanúi vagyunk – jegyezte meg.
„Nincs abban semmi hősies, amit írtam. Ha Putyin gazdasági ügyeiről írtam volna, annak valószínűleg lettek volna kockázatai” – vélekedett. Arra a kérdésre, hogy miért épp az irodalom került ki a politika érdeklődéséből, azt felelte, hogy az irodalom nem ér el annyi emberhez, nincs annyira hatással a választásokra, mint a média vagy a film, ezért a politika a könyveket nem tartja fontosnak.
De kit érdekel manapság az irodalom? – tette fel a kérdést. Szerinte az irodalom szabadságához az is hozzájárul, hogy így fenn lehet tartani a demokratikus ország látszatát. Ha az irodalmat nyíltan cenzúráznák, annak nagyon rossz üzenete lenne külföldön – mutatott rá, hozzátéve, hogy hasonló szabadságban alkothatnak a vizuális művészek, a festők például. Erős kontroll van viszont a filmen, amelynek ma is az egyik fő vonulata a patriotizmus, a hazafiasság közvetítése például a második világháborús orosz háborús történeteken keresztül.
Nemrég, két hónapja jelent meg Future (Jövő) címmel Dmitrij Gluhovszkij új könyve Oroszországban, amely szintén disztópia. Elmondta, hogy a kötet kevésbé politikus, mint az előzőek, általános emberi kérdésekkel törődik benne. Most a kötet utóéletével foglalkozik, gondozza a könyv közösségi oldalát, amelynek 22 ezer követője van.
Az író következő könyve a Metro 2035 lesz, amely az első kötet történeteit folytatja tíz évvel később. Ezt azzal indokolta, hogy amikor az első könyvet írta, még szinte semmit nem tudott a valódi politikáról, most az elmúlt tíz évben szerzett tapasztalatait szeretné megírni.
