2013 kulturális sikertörténetei

Büszkén jelenthetjük ki, hogy a kultúra területén számos sikertörténetet tartogatott a 2013-as év.

Zeneakadémia

Liszt Ferenc születésnapjának 202. évfordulóján, október 22-én újra megnyitotta kapuit az 1907-ben átadott Zeneakadémia, amelynek rekonstrukciós munkálatait az elmúlt évek legfontosabb kulturális beruházásai közé sorolják. A 44 milliós eurós, mintegy 13,1 milliárd forintos, zömmel európai uniós pályázati forrás felét fordították a Liszt Ferenc téri zenepalotára, a fennmaradó részt az új Wesselényi utcai ingatlanra és eszközbeszerzésre fordították. A Ligeti Györgyről elnevezett ingatlan ad otthont a menedzsmentnek, a pénzügynek, a tanulmányi osztálynak. A felújítás során törekedtek az eredetiség megtartására, de a lehető legmodernebb technikai felszereltség mellett. A Zeneakadémia kisterme pedig az átadás napján felvette a világhírű karmester, Solti György nevét.

Néhány adat, ha épp számokban akarjuk a Zeneakadémia elmúlt egy évtizedét kifejezni: 1100-an dolgoztak a munkálatokban, a munkásokat 62 mérnök irányította, 8350 köbméter betont és 570 tonna betonacélt építettek be, 400 négyzetméter Zsolnay-kerámia, 367 négyzetméter ólomüveg, 5658 négyzetméter díszítőfestés ékesíti az épületet.

Eredetileg egy Voit orgona díszítette a koncerttermet, de azt a hatvanas években lecserélték egy Walckerra. Az eredeti hangszerről sokáig úgy tartották, hogy eltűnt, nemrégiben azonban kiderült, hogy megvan. A sípokat már visszaszerelték, a hangszer felújítására a kormány 800 millió forintot különített el, így várhatóan 2015 őszén már a hangszerek királynője ismét hallható lesz a nagytermi koncerteken.

Erkel Színház

Hiller István az MSZP-kormány kulturális minisztere 2007-ben bezáratta az Erkel Színházat, 2009-ben Bajnai Gordon már a földdel tette volna egyenlővé az épületet és vele együtt Bernáth Aurél két freskóját. Az épületet a Magyar Állami Operaház vezetésével egyetértésben életveszélyesnek nyilvánították, azt hazudták, hogy a falak tartószerkezete a gyenge alapozás miatt mozog, az épület pedig a statikája miatt nem alkalmas a bővítésre, sem a ráépítésre. Idén november 7-én azonban – kiemelt, 1,7 milliárdos kulturális beruházásnak köszönhetően Erkel Ferenc születésnapján, a magyar opera napján – végre újra átadták a teátrumot a klasszikus zene szerelmeseinek. A kormány további 1,1 milliárddal támogatja a színház működését. A Laki Épületszobrász Zrt. a Zoboki-Demeter és Társai Építészirodával közösen végezte a felújítást, amely során korszerűsítették a színpadtechnikát, az épület gépészeti rendszerének nagy részét, kicserélték a homlokzatot, átépítették és akadálymentesítették a főbejáratot

A teátrumban 290 új munkahely létesült, az Opera előadásai mellett a vidéki és határon túli színházak operatagozatai és balettegyüttesei is bemutatkozási lehetőséget kapnak.

Budapest Music Center

Március 23-án Orbán Viktor miniszterelnök nyitotta meg a ferencvárosi Mátyás utcában a kortárs zene budapesti szentélyét. A Budapest Music Center (BMC) Gőz László harsonaművész, alapító-igazgató állhatatos munkájának köszönhetően mintegy 2,5 milliárd forintos magánberuházásból jöhetett létre, mindehhez a kormányzat 500 millió forinttal járult hozzá, a Zeneakadémia pedig egy koncertzongorát ajándékozott az új intézménynek. A nyár folyamán a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékából 290 millió forintot csoportosítottak át a BMC működésére. A központ koncertterme alapvetően kamarazenei produkciók számára készült, befogadóképessége 350 fő. Van zenei könyvtár és információs központ, a tantermek, rendezvénytermek alkalmasak többhetes nemzetközi zenei kurzusok, szakmai események, összejövetelek lebonyolítására. Kétszáz személyes, kétszintes dzsesszklub és kávéház is várja a látogatókat, de a központ fiatal muzsikusoknak, alkotók képzésének és a Nemzetközi Eötvös Intézetnek is helyet ad.

Ha csak ezt a három példát nézzük, nyilvánvalóvá válik, hogy zenében igencsak az élen járunk. Lehet, hogy nemsokára tényleg Budapest lesz a zene Szilícium-völgye?

Capa-központ

2008 év végén a magyar állam a New York-i Nemzetközi Fényképészeti Központtal (ICP) kötött megállapodást, amelynek értelmében az ICP-től 937 mesterkópiát vásárol meg az állam, de a megállapodás nem csupán a Capa-gyűjtemény megvásárlására vonatkozott, hanem már akkor tárgyalások folytak arról, hogy az amerikai intézet mintájára Budapesten is létrehoznak egy fotográfusközpontot, a Robert Capa Fotográfiai Intézetet és Oktatási Centrumot. 2009-ben az akkori kulturális miniszter, Hiller István a Ludwig Múzeum Capa-kiállításán azonban cáfolta ezeket a tényeket. – A fényképészeti központtal folytatott tárgyalások kizárólag a képanyagról szóltak. Az ICP-vel kialakult kapcsolatot alkalmasnak tartom arra, hogy létrejöjjön közöttünk egy hosszú távú megállapodás is, amelynek egyik állomása egy ilyen intézet lehet. Mellesleg 800 méter síkfutásnál 600 méteren nem lehet sikeres célfotót készíteni – jelentette ki.

A terv idén ősszel azonban valósággá vált. December elején az egykori Ernst Múzeumban kapott helyett a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ. A százszázalékos állami tulajdonú, nonprofit kft. formájában létrehozott szervezetet Kőrösi Orsolya irányítja, a központnak 155 millió forintos támogatást ad a kormány, a jövő évi működésre pedig 198 milliót kapnak. Az épületet rendezvényközpontként, kiállítóhelyként is használni fogják, de szakmai kutatómunkára is lesz itt lehetőség, a magyar fotográfia történetének kiemelkedő életműveire fókuszálva. A Magyar Nemzeti Múzeummal itt folyik majd Robert Capa hagyatékának a feldolgozása is.

Design Terminál

November közepén Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter bejelentette, hogy a Szépművészeti Múzeumhoz, a Művészetek Palotájához és a Közszolgálati Egyetemhez hasonlóan január 1-től kiemelt háttérintézménnyé válik a budapesti Design Terminál. Ezzel a lépéssel az állam döntése értelmében hivatalosan is közfeladattá válik a kreatívipar ösztönzése. Az intézmény, amely számára a központi költségvetésből hatszázmillió forintot különítettek el, feladata továbbra is a magyar kreatívipar fejlesztése, ezzel a magyar gazdaságpolitikai célkitűzések segítése. Navracsics akkor hangsúlyozta, hogy a Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ független szellemi műhelyként tudja folytatni a jövőben azt a munkát, amelyet a magyar kreatívipar és innovativitás felkarolásáért már eddig is tett.

A Terminál által életre hívott Gombold újra! öltözéktervezési pályázat három év alatt régiós eseménnyé bővült, ennek mintájára a háromdimenziós nyomtatás területén történő változásokat nyomon követő 3D Printing Days szakkiállítást és vásárt is szeretnék közép-európai szintre emelni, de az urbanisztikával és a formatervezéssel foglalkozó hasonló platformok megszervezése is a távlati célok között szerepel. A Terminál a Külgazdasági Hivatallal karöltve Nyugat-Európában, az Öböl térségében és Kelet-Ázsiában segíti a legjobb hazai kreatív vállalkozások bemutatkozását.

Böszörményi-Nagy Gergely stratégiai igazgató szerint az induló innovatív vállalkozások finanszírozására szolgáló Jeremie-alapok és kockázatitőke-források tekintetében hazánk a kontinens legellátottabb országának számít, megfelelő kezdeményezések és koordináció esetén tehát az alapvető feltételek adottak a sikerhez. Ez is mutatja, hogy a Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ mint új intézmény létrejötte így a lehető legidőszerűbb.