Hatalmas tömeg a Capa-központ megnyitóján

Tömegek jelenlétében nyitotta meg kapuit a Capa-központ.

Balog Zoltán megnyitóbeszédének elején meglepetésének adott hangot az újonnan megnyílt Capa-központban összegyűlt tömeg láttán, mint fogalmazott, a helyszínre közeledvén kapott egy SMS-t, hogy igazi demonstráció várható az egykori Ernst Múzeum épületében. Fel is tette a kérdést: vajon kormánypárti vagy kormányellenes demonstrációra számíthat-e, amire Kőrösi Orsolya, a központ igazgatója azt felelte: ez egy művészet melletti kiállás.

Tény, ritkán övezi ekkor érdeklődés egy kulturális intézet megnyitóját. Az épületbe lépő látogatót némiképp szokatlan látvány fogadja. Nem hagyományos fotográfiai kiállítással nyílt meg ugyanis a központ, hanem a szervezők kis túlzással a szükségből csináltak erényt. Mint azt Telek Balázs, a most megnyílt Capa Projekt–Kortárs Vetített Képek kurátora elmondta, többek között azért vállalkoztak egy ennyire formabontó tárlat megrendezésére, mert az épület felújítási munkálatai épphogy csak véget értek, és nem szerettek volna a frissen festett falakra képeket akasztani. Éppen ezért a kiállításon falra vetített képek fogadják a látogatókat, amelyek 34 alkotó Capa-újraértelmezéseit foglalják magukban.

A projekt több szempontból is rendhagyó, egyrészt mert a kiállításnak a hazai és nemzetközi tagokból álló zsűri – Féner Tamás Kossuth-díjas fotóművész, Kincses Károly fotómuzeológus, Maria Kapajeva fotóművész, egyetemi oktató, Olga Jürgenson fotóművész, kurátor, Peternák Miklós, a Magyar Képzőegyetem Médiatanszékének a vezetője, Telek Balázs képzőművész, kurátor, Uhl Gabriella művészettörténész – a Capa-központ által meghirdetett pályázatra beérkező művekből válogatta ki az alkotásokat. A pályázatot nagy érdeklődés övezte, amint azt Telek Balázs elmondta, 163 alkotótól összesen 1100 pályamű érkezett.

A Capa-központ ezzel a kiállítással arra  a kérdésre is kereste a választ, hogy ha ma élne Robert Capa, milyen műveket alkotna. Láthatóan nagyon eltérő válaszok születtek a kérdésre, többen például light boxokra álmodták meg a saját válaszaikat – ezek a digitális felületek sötétben is kiválóan láthatók –, de volt olyan pályázó, aki a haditudósítás sajátos világát értelmezte újra alkotásával.

A haditudósítás egyébként is kiemelt szerepet játszik a rendhagyó kiállításon, számos alkotó értelmezte például újra Robert Capa világhírűvé vált A milicista halála című képét. Olyan is volt, aki filmes eszközökkel közelítette meg a témát. Érdekes megközelítés az is, amikor az egyik pályázó a hétvégenként militáns tevékenységet folytató hobbikatonák világát mutatja be. A pályázat fajsúlyos voltát jelzi, hogy számos nemzetközi alkotó is részt vett benne.

Kőrösi Orsolya elmondta, már a 2014-15-ös tervek is körvonalazódnak, többek között a következő időszak fontos fotóművészeti eseménye lesz a Magnum képügynökséggel közösen szervezett kiállítás, amelynek szintén a Capa-központ ad helyet. Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy a kormány számára kiemelten fontos a központ támogatása, mert a magyar fotográfia megérdemli a kiemelt figyelmet, és egy olyan innovatív művészeti területről van szó, amelynek tudományos igényű feldolgozására mindenképpen szükséges egy ilyen intézmény létrehozása.

Ebben az évben 155 millió forint áll rendelkezésükre, de a jövő évi támogatás is már biztosított.