„Az a fejlődés, amely itt látható, világléptékű” – hangsúlyozta a hivatalos látogatáson Törökországban tartózkodó Orbán Viktor, aki kiemelte: Törökország többé nem egy Európa szélén lévő állam, hanem egy olyan ország, amely fontos szerepet fog játszani a jövőben. Szavai szerint „magyarnak lenni Törökországban jó dolog, és töröknek lenni Magyarországon, Budapesten jó dolog”.
Ömer Celik török kulturális és idegenforgalmi miniszter beszédében megköszönte Magyarországnak az oszmán kori emlékművek gondozását.
Az ünnepélyes szalagátvágás után a miniszterelnök jelenlétében több megállapodást is aláírtak a két ország képviselői. Ezek között volt az isztambuli magyar–török kereskedőház megalapításáról szóló, továbbá több vállalatközi egyezmény – például az Eximbank és a Török Ipari Fejlesztési Bank, valamint a Magyar Földgáztároló Zrt. és a török Naturgaz közötti – és a vízumeljárás könnyítését lehetővé tevő dokumentumok is.
A magyar kulturális diplomáciát koordináló Balassi Intézet által nyitott isztambuli Magyar Ház célja, hogy Európa egyik legdinamikusabban fejlődő kulturális központjában újrapozicionálja a magyar kultúra helyzetét, és kulturális téren is erősítse a magyar–török kapcsolatokat, amelyek hosszú múltra tekintenek vissza.
A Balassi Intézet közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy több magyar vonatkozású dokumentum található a török levéltárakban, és nagyon sok magyar emléket őriz az ország. A török–magyar kulturális kapcsolatok jelentőségét is jelzi, hogy az első külföldi magyar intézet éppen Isztambulban nyílt meg csaknem száz évvel ezelőtt.
A Balassi Intézet az MTI-t több új magyar intézetről is tájékoztatta: a Balassi Intézet hálózata a múlt hónapban megnyitott pekingi magyar intézettel együtt jelenleg 20 létesítményt foglal magában, a kedden megnyílt isztambulival és a közeljövőben megnyíló zágrábival és belgrádival 23-ra emelkedik a külföldi magyar intézetek száma.
Orbán Viktor magyar és Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök megállapodása nyomán Törökország idén szeptemberben nyitotta meg a Török Kulturális Központot Budapesten. Az isztambuli Magyar Kulturális Központ létrehozásáról szóló megállapodást pedig november közepén írta alá Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter és Bekir Bozdag török miniszterelnök-helyettes.
A magyar parlament december elején döntött arról, hogy Törökországban is nyílhat magyar kulturális intézet, miután a képviselők elfogadták a kormány erről szóló, egy kétoldalú egyezmény kihirdetéséről szóló javaslatát. A kabinet indoklásában akkor is utalt arra, hogy a budapesti Andrássy úton már megnyílt a török kulturális intézet.
Orbán Viktor a kulturális intézet átadását követően az Isztambulban rendezett török-magyar üzleti fórumon vett részt. Itt úgy fogalmazott, Közép-Európa lesz a következő évtized leggyorsabban növekvő régiója az Európai Unióban.
– Amikor török üzletemberek arról gondolkodnak, hogy az unión belül mely térségek lesznek sikeresek, hol van profitlehetőség, arra biztosan számíthatnak, hogy az európai gazdasági növekedés motorja Közép-Európában lesz – hangsúlyozta a hivatalos látogatáson Törökországban tartózkodó magyar kormányfő mintegy kétszáz magyar és török üzletember előtt.
– E régiónak a része Magyarország – folytatta –, amelyet a kormány az elmúlt években termelési központtá alakított, és ahová „rendkívüli mértékben érkezik a külföldi tőke”. „A jövendőbeli sikeres magyar gazdaság alapjait leraktuk, de szükségünk van még jó néhány évre, hogy ezt a munkát ki tudjuk teljesíteni és be tudjuk fejezni” – mondta Orbán Viktor, jelezve hallgatóságának, hogy jövőre parlamenti választás lesz Magyarországon.
Hallgatóságát arra biztatta, használják ki azokat a lehetőségeket, amelyeket a két ország közötti megállapodásokkal megteremtettek, és csináljanak üzletet, töltsék meg élettel e megállapodásokat.
Orbán Viktor felidézte, 13 évvel ezelőtt már járt miniszterelnökként Törökországban, amely akkor még egy másik állapotban lévő ország volt. Mára azonban Törökország egy hatalmasat fejlődött, magabiztos, vízióval rendelkező állam, amely az elmúlt években jó és bátor döntéseket hozott, a fejlesztés kockázatos, de utóbb sikeresnek bizonyult útját választotta – hangsúlyozta, hozzátéve: „jó látni az Európai Unióból érkezve ide, önökhöz egy olyan országot, amely tudja, hogy mit akar, és tudja, merre van a jövője”.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a fórumon célként fogalmazta meg a jelenleg körülbelül kétmilliárd dolláros magyar-török kereskedelmi forgalom növelését. „Azon leszünk, hogy elhárítsuk azokat az akadályokat kereskedelmünk elől, amelyek még megvannak” – mondta a tárcavezető, jelezve, a magyar kormány azon dolgozik, hogy a török üzletemberek otthon érezzék magukat Magyarországon, ahol a gazdaság növekedési fázisban van. „Most kell jönni ahhoz, hogy a következő években ebből nyereség, közös hozam és közös profit legyen” – biztatta a török befektetőket Varga Mihály.
