Meg kell ismertetni Cseh Tamás életművét

Megnyílt a Cseh Tamás Archívum a budai Várban található Mailáth-palotában.

„Cseh Tamás életműve Bereményi Géza szövegeivel a magyar daltörténet egyik legkiemelkedőbb része, amelyet az óvodától az egyetemig meg kell ismertetni – fogalmazott a megnyitón Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. – Cseh Tamás dalai olyanok, mintha nagylemez méretű vaskos emlékkönyvek lennének, tele vannak levelekkel, megsárgult fotókkal.”

Az archívum a Magyar Nemzeti Levéltár osztályaként működik, de a digitalizált anyagok továbbra is elérhetők, kutathatók lesznek az Országos Széchényi Könyvtárban. Itt kezdődött el még Cseh Tamás életében a fellelhető hangzó-, film- és képanyagok digitalizálása. A két intézmény együttműködésben gyarapítja tovább a gyűjteményt.

Halász János úgy véli, a hetvenes-nyolcvanas években született dalai voltak az életjelek arra, hogy nem minden értelmiségi válik a rendszer „társutasává”, és hogy minden körülmények között vállalhatjuk magunkat. „Cseh Tamás és Bereményi Géza tudta, hogy amiről nem lehet beszélni, arról énekelni kell” – hangsúlyozta az államtitkár.

A megnyitón jelen volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke, számos közintézmény vezetője, Cseh Tamás családja, valamint az archívum kuratóriumának tagjai.

Mikó Zsuzsanna, az MNL főigazgatója úgy fogalmazott, hogy Cseh Tamás életműve a magyar történelem részévé vált. „Azt remélem, hogy hamarosan mindenki személyesen tapasztalhatja, mekkora jelentősége volt Cseh Tamásnak Magyarország történelme alakulásában” – jelentette ki. Kiemelte: a szakmai feldolgozás munkája csütörtökön megkezdődik; fontos feladatnak nevezte a levéltár azon küldetését, hogy a jövő nemzedékek számára megőrizzék az elődök által összegyűjtött dokumentumokat, ezzel segítve a történelmi múlt megismerését. A levéltár a fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériumától kapott ötvenmillió forintos támogatásból újította fel azt az öt helyiséget, ahol mostantól a Cseh Tamás Archívum szakmai feldolgozása zajlik.

Az archívum átveszi, őrzi, nyilvántartja, kezeli és feldolgozza a Cseh Tamás életművéhez kapcsolódó magániratokat és tárgyakat, elvégzi az iratanyag és a kapcsolódó dokumentumok, életinterjúk tudományos feldolgozását és közzétételét. Az új helyszínen lehetőség van arra is, hogy nemcsak digitális formában, hanem fizikai valójukban is gyűjtsék a művésszel kapcsolatos dokumentumokat. A Cseh Tamás Archívum megbízott vezetője Hanák Gábor történész-filmrendező, aki az OSZK Történeti Interjúk Tárának címzetes igazgatójaként a kezdetektől a gyűjtés főszervezője volt Bereményi Géza, valamint Császár Bíró Éva, Cseh Tamás özvegye és mások közreműködésével. Elmondása szerint az anyagok feldolgozása mellett a középtávú tervek között szerepel egy honlap létrehozása is, ahol a közönség elérheti az archívum válogatott anyagait. A Cseh Tamás meghajlásaiból készített filmetűdöt a megnyitóra állította össze az OSZK Történeti Interjúk Tárának munkatársa, Hanák Luca.



Hanák Gábor a megnyitón Cseh Tamás Frontátvonulás című albumát, dalait idézte fel filmösszeállítással és egy rövid beszéddel. Mint kifejtette, a Cseh Tamással és a környezetében történt események olyan hozzájárulást adnak a magyar történelem teljesebb megismeréséhez a hatvanas évektől a kilencvenes évekig, amely felbecsülhetetlen.

„Zavarba ejtő számomra itt lenni, ugyanakkor ünnep, hogy lett egy ilyen hely. Egy évvel Tamás halála után alakult meg az archívum, de a digitalizálást Hanák Gábor már Tamás életében elkezdte. Úgy tudom, vidéki művelődési házakban is sok olyan anyag van, amelyet még nem gyűjtöttek össze és fontos lenne megkérdezni minél több embert, akik valamilyen módon kapcsolatban álltak vele, hogy életútinterjúkban beszéljenek róla és a korról” – mondta Császár Bíró Éva az MTI kérdésére.

Cseh Tamás özvegye a tavaly elhunyt Zumbok Ferenc kormánybiztosnak is köszönetet mondott az archívum létrehozása érdekében kifejtett munkájáért. A kormánybiztosra személyes tárgyai – két ólomkatona és a szemüvege – emlékeztetnek majd a Mailáth-palotában. „Még élete utolsó heteiben is szívügye volt az archívum jövője. Ennek nagy szerepe volt abban, hogy ez a felújított tér létrejöhetett” – mondta a művész özvegye.

Az archívum vezetője köszönetet mondott Selmeczi Leventének, aki felajánlotta a művész valamennyi lemezét tartalmazó gyűjteményét. „Cseh Tamás első lemezének megjelenése, 1977 óta a többi előadótól beszerzett albumok szinte elvesztették a jelentőségüket számomra. A gyűjteményben valamennyi hivatalosan megjelent lemeze megtalálható: vinilek, audiokazetták, cd-k egyaránt. Összesen 63 album van benne, köztük több olyan anyag, amelyen Cseh Tamás közreműködőként énekelt. Különlegességnek számít például a Jancsó Miklós 1971-es Még kér a nép című filmjéhez készített zene, amelyet csak Franciaországban adtak ki, vagy egy 1990-es válogatáslemez, amely nagyon kis példányszámban jelent meg” – mondta Selmeczi Levente az MTI-nek.

Az archívum megnyitóján fellépett Novák János, Cseh Tamás egykori zenésztársa, aki egy olyan dalt is előadott, amelynek szövegét Bereményi Géza még Cseh Tamás halála előtt írt. „Ezzel a dallal Tamásnak már nem volt ideje fellépni” – közölte Bereményi.

Az énekes, zeneszerző, előadóművész 2009-ben hunyt el; az archívum megnyitóján, a magyar kultúra napján lenne 71 éves. Munkásságát 1993-ban Liszt Ferenc-díjjal, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2001-ben Kossuth-díjjal ismerték el.

A magyar kultúra napja alkalmából az ország számos pontján rendeznek ünnepi programokat, koncerteket, irodalmi esteket, kiállításokat és adnak át elismeréseket. Kattintson a részletekért!