Hubay Jenő hegedűművész, zeneszerző és pedagógus egykori Bösendorfer-zongorája a budapesti Zenetörténeti Múzeumba került az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége, a Hubay család és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont közötti háromoldalú megállapodás értelmében. Az Amerikai Egyesült Államok képviseletében M. André Goodfriend ügyvivő, a Hubay család képviseletében Hubay Cebrian László írták alá a megállapodást tegnap délelőtt Richter Pállal, a Zenetörténeti Múzeumnak otthont adó MTA BTK Zenetudományi Intézet igazgatójával. A történelmi jelentőségű hangszer a második világháború végén került a Zugligeti útra, Hubay unokaöccsének villájába. Az épületet az Amerikai Egyesült Államok hamarosan megvásárolta, és benne a nagykövetség 70 éven át őrizte a hangszert, amelyet a tervek szerint hamarosan koncertsorozaton mutatnak be a közönségnek. A jövőben pedig szeretnék, ha eredeti helyén, a 2008-ban újranyílt Hubay Zeneteremben rendezett koncerteken rendszeresen megszólalhatna. Ehhez előtte a zongorának egy szakszerű felújításon kell átesnie.
– Megtiszteltetés volt számunkra, hogy gondot viselhettünk a magyar kulturális örökség e fontos darabjára az évek során, mialatt a Hubay Bösendorfer-zongora a budapesti amerikai nagyköveti rezidencián volt – mondta M. André Goodfriend amerikai ügyvivő. – A Hubay család, illetve a Zenetudományi Intézet képviselőivel összefogtunk annak érdekében, hogy a magyar és a nemzetközi közönség még hosszú évekig értékelhesse e történelmi hangszert – tette hozzá. Az aláírás megünneplésére az Amerikai Nagykövetség kulturális attaséja, Dmitri Tarakhovsky néhány rövid Brahms-, illetve Gershwin-művet adott elő.
Gombos László zenetörténész, a Hubay Jenő Társaság alelnöke lapunknak elmondta: a zongora visszaadása már a kilencvenes években felmerült. – Először 1994-ben játszottam ezen a hangszeren, amikor Vera Blinken, Donald Blinken akkori nagykövet úr felesége szervezett jótékonysági összejöveteleket a diplomácia hölgytagjainak, ekkor több előadást is tartottam Hubay Jenőről és a zongoráról. Érdekes, de Hubay nevét többen ismerték akkoriban Amerikában, mint idehaza, bár elsősorban mint hegedűművészt és tanárt, nem pedig mint zeneszerzőt. A nagykövetségi rezidencián a zongora fölött volt Hubay képe, amin éppen a szóban forgó zongora mellett állt tanítványai körében, és a nagykövet úr minden reggelinél ezt a képet látta – meséli Gombos László. A zenetörténész elmondta: azért tartott ennyi ideig a tegnap aláírt egyezmény előkészítése, mert bár a szándék kezdettől kölcsönös volt, időközben több nagykövet váltotta egymást, és minden egyes alkalommal elölről kellett kezdeni a tárgyalásokat, amelyekben az amerikai, a magyar kormány és a Hubay család is részt vett.
– Hamarosan egy koncertsorozaton hallhatja a közönség a zenetörténeti jelentőségű hangszer hangját, amelyre szeretnék elhívni Daniel Stabrawát, a Berlini Filharmonikusok koncertmesterét, aki ebben a tisztségében használja Hubay Jenő egykori Stradivariusát. Így a mester két hangszere együtt szólalhatna meg – tudtuk meg Gombos Lászlótól, aki arra is felhívja figyelmet, hogy bemutatják Hubay Anna Karenina című operáját a németországi Braunschweig városi színházában. A nyilvános főpróbát most vasárnap tartják a darabból, a premier pedig 15-én, jövő szombaton lesz. A Hubay Jenő Társaság alelnöke szeretné, ha ezt az előadást a későbbiekben Budapestre is el lehetne hozni.
