Péczely Dóra – A magyar Harry Potter nyomában

Tilos az Á Könyvek névvel új magyar ifjúsági könyvkiadó alapult. A kiadó főszerkesztőjével beszélgettünk.

– Az egyik legismertebb kortárs magyar irodalmi szerkesztőként ismerik. Nem érezte úgy, hogy az ifjúsági irodalom visszalépés a korábbi feladataihoz képest?
– Ha az a kérdés, hogy hiányzik-e mondjuk a Szép versek szerkesztése, akkor a válaszom az, hogy igen. Visszalépésnek viszont semmiképp nem mondanám. Saját döntésem volt, hogy a Magvető Kiadóban töltött évek után másféle kihívásokat keresek. Régóta érdekelt ez a terület, és azt is láttam, hogy van egy komoly rés a felnőttszövegek és a gyerekkönyvek között. Mivel nekem a Harry Potter nagyon meghatározó élmény volt annak idején, a sorozat olvasása után elkezdtem felfedezni ezt a területet. Nagyobb szakmai kihívást egyébként semmiben nem érzek, mint 12 és 18 év közötti olvasók számára könyveket megjelentetni. Egy felnőtt már tudja, mit jelent az, hogy kiadó, tudja, mit keres, de egy ilyen korú gyerekhez nagyon nehéz megtalálni a kulcsot. Korábban kevesebb lehetőségem volt arra, hogy a magyar könyvek megszületésének minden lépését végigkövessem, ezért most arra törekszem, hogy a készülő művek esetében már mindent az alapoktól gondoljak végig, és sok időt szánok a szövegek gondozására. Az pedig nyilván a szakmai múltamnak köszönhető, hogy úgy érzem, a szerzők bíznak bennem.

– Régebben nem kevés jó nevű kortárs író próbálta ki magát a gyerekirodalom terén is. A maiak közül kitől olvasna szívesen hasonló próbálkozást?
– Nagyon egyszerű a válasz: mivel a nagy kortárs íróink közül nagyon kevesen írtak ifjúsági regényt, bármelyiküktől örömmel látnék ilyet. Érzésem szerint erre lesznek majd példák a jövőben.

Péczely Dóra szerint Berg Judit Rumini-sorozata a magyar Harry Potter

Fotó: Hegedűs Márta

– Népszerű műfajjá vált az utóbbi időben a young adult (fiatal felnőtt), amire jó példa Az éhezők viadala sorozat diadalmenete. A fiatal olvasók lettek érettebbek, hogy ennyire előtérbe került az ifjúsági regényekben is a társadalomkritika és a nyersebb, nemegyszer brutális valóságábrázolás, valamint az akciódúsabb cselekmény?
– Kis túlzással minden felnőttnek ajánlom, hogy fiatal felnőtt korosztálynak szóló külföldi regényeket olvasson, annyira más hangot, stílust mutatnak fel. Majd mindannyian Harry Potter köpönyegéből bújtak elő, de nem mindegyik ifjúsági könyvet kell ebben a világban elképzelni. Főleg a német könyvpiacra igaz ez, ahol vannak kimondottan populáris művek, de az igényes irodalmi nyelven megírt ifjúsági regényeknek is fontos szerepe jut. Gondolok például Wolfgang Herrndorf Csikk című könyvére, amely két kamasz őrült utazását meséli el, akik egy autót meglovasítva, jogosítvány nélkül utaznak keresztül az országon. Mindketten menekülnek, de a megszokotthoz képest fordítva működik a világ a regényben: nem az otthon a békés, és nem a külvilág a gonosz, hiszen az útjukba kerülő felnőttek mindenféle úton-módon segítik őket. Ezek a könyvek maguktól értetődő módon használják a mobil- és internetvilág fogalmait, és nagyon jól megtalálták azt a nyelvet, amelyen ténylegesen beszélünk. Nagyon szeretem az amerikai újságíró, John Green Csillagainkban a hiba című könyvét, amely egy súlyos betegség végstádiumában élő kamaszok életét mutatja be. A könyv hősei világfájdalom nélkül élik meg ezt a helyzetet. A regény azt is megmutatja, hogy nagyon sok kérdésben nem mi döntünk az életünkkel kapcsolatban, ám azt mi döntjük el, hogy mit kezdünk a napjainkkal.

– A hazai könyvkiadásban mennyire éreztetik a hatásukat a Nyugaton már sikeres könyvek és népszerű trendek?
– Azt látom, hogy a magyar gyerekolvasók az elmúlt tíz évben már megkapták ezeket az új benyomásokat. Annyi új könyv és szerző bukkant fel, hogy nehezebbé vált például a klasszikusok olvasása. A mostani kamaszok világképére, nyelvhez való viszonyára – ha olvastak is klasszikusokat vagy népmeséket – óriási hatást gyakoroltak az elmúlt tíz évben magyarul írt vagy magyarul megjelent ifjúsági regények. Ezek a szövegek nagyon eltérnek attól, amiket mi olvastunk annak idején. Tizenkét éves kor körül amúgy is számolni kell egy határvonallal. A gyerekek több szempontól is kezdik felnőttnek érzik magukat: kilépnek a világba, és nem mellesleg felvetődnek olyan problémák, mint hogy a szerelem mennyire változtatja meg a korábbi baráti kapcsolatokat. Ez a kérdés például megkerülhetetlen, és ezekben a regényekben is előkerül.

„Olyan könyveket szeretnénk kiadni, amelyeket az olvasás élményén túl akár az oktatásban is fel lehet használni”

Fotó: Hegedűs Márta

– Korábban úgy nyilatkozott, hogy Berg Judit Rumini-sorozata a magyar Harry Potter. Csakhogy ez egy matrózsztori, és adódik a kérdés, hogy mennyire ismerhetnek rá ebben a minket körülvevő világra a fiatal olvasók.
– A Rumini valóban nem foglalkozik kimondottan a jelennel, ugyanakkor azt sem lehet mondani, hogy ne feszegetne társadalmi kérdéseket. A főszereplő olyan kisegér, aki nem találja a helyét a világban, és úgy látszik egy ideig, hogy rossz útra fog térni. Egy hajóskapitány veszi a szárnyai alá, aki felajánlja, hogy új életet kezdhet, ha beáll dolgozni. A hajón utazva azután különféle vidékre jutnak el, ahol eltérő berendezkedésű társadalmakkal találkoznak. Meg kell érteniük ezek működését, hogy például miben különbözik egy királyság egy demokráciától, vagy milyen jellemzői vannak egy elnyomó rendszernek. Ezenfelül nagy erénye a sorozatnak, hogy különféle irodalmi műfajok – mint a napló- vagy levélregény – is vannak a részei közt, így a gyerekek azt is megtanulják az irodalomelméleti ismeretek mellett, hogy egy történetet különböző nézőpontokból is meg lehet ismerni.

---- Oldal címe ----

– Sajátos műfajú regény a Tilos az Á Könyvek egyik első kiadványa, Gévai Csilla Lídia, 16 című regénye is, amelyben egy meglehetősen különös távkapcsolatnak lehet a szemtanúja az olvasó.
–Ennek a rettentően humoros naplóregénynek a főhőse egy igen különc lány, aki átlagos gimnáziumba jár. Képregényrajzoló akar lenni, a könyvek és a képzőművészet világában él, s a néhai festőzseni, Gulácsy Lajos a képzeletbeli szerelme, aki ugyanebbe az iskolába járt annak idején. A regényben nagyon finoman és oldottan benne van maga a festő személyisége is, ami úgy jelenik meg a könyvben tipográfiailag, hogy egymással szövegbuborékokban kommunikál Lídia és Gulácsy Lajos. Az illusztrációkat maga a szerző, Gévai Csilla készítette.

Gévai Csilla illusztrációja a Lídia, 16 című könyvhöz

Forrás: Tilos az Á Könyvek

– Az Időfutár első része még a Pagonynál jelent meg, ezt a sorozatot is az új kiadó viszi tovább. A regény előzménye egy fura sikertörténet, hiszen az Időfutár meglepően sikeres rádiójátékként indult hódító útjára.
– Olyan könyveket szeretnénk kiadni, amelyeket az olvasás élményén túl akár az oktatásban is fel lehet használni. A beszélgetésünket követően éppen egy gimnáziumba megyek, ahol az egyik tanár tanítja az Időfutárt, ezért látogatjuk meg a könyv szerzőivel a mai órát. Egyébként én nem ismertem korábban a rádiójátékot, és amikor a kezembe adták az első kötetet, akkor ennek a szövegnek nagy szerepe volt abban, hogy igent mondjak a felkérésre, hogy a Tilos az Á Könyvek főszerkesztője legyek. Ez egy mai nyelven megírt könyv, amely ugyanakkor kicsit scifi is, hiszen a szereplők visszamennek a múltba, ahol megismerkednek például azzal a bohém és excentrikus Mozarttal, akit Milos Forman filmjéből is ismerhetünk, és akin keresztül egyebek között zenei műfajokkal és szakkifejezésekkel is tisztába kerülnek a regény olvasói. Ez is vidám, vicces könyv teli nyelvi játékkal, ráadásul úgy mutatja be a különféle történelmi korszakokat, hogy érdekes, és ne szájbarágósan tanító legyen.

– A történelem fontos szerepet játszik a harmadik, frissen megjelent könyvükben is, hiszen a Millennium Express már nevével is a régmúltat idézi fel. Mire számíthat, aki kézben veszi ezt a kötetet?
– A könyv írója Dávid Ádám, akinek a Pagonynál már jelent meg egy teljesen más jellegű könyve, A Virág utcai focibajnokság címmel. A szerzőt nagyon érdeklik a gőzgépek, a regény cselekményének nagy része is egy gőzmozdonyon játszódik. Ezen a mozdonyon olyan gyerekek élnek és utaznak a magyar millennium évében, néhány furcsa felnőtt kíséretében, akik vagy elvesztették a szüleiket, vagy bajba kerültek, és a vonat nyújt nekik átmenetileg menedéket. A főhős, a Zsolnay-család leszármazottja, Teri nem árva, sőt jómódú családban él, de a kíváncsisága miatt elég nagy bajba keveredik, így lesz ő is a vonat utasa, miután az felveszi az Oktogonnál. A barátság és a szerelem témakörén túl a kultúrtörténeti vetület itt is erős, például felbukkan a lapokon Ady Endre, akinek megjelenése már most megosztja az olvasókat. Nekem például tetszik, hiszen pont attól hiteles, hogy idegesítő, narcisztikus személyiség. Még jelentősebb szereplő a regényben Hajós Alfréd, aki segítőkészsége miatt lekési az olimpiára induló vonatot.

Szerkesztőként a kortárs magyar irodalom legjavával dolgozott együtt

Fotó: Hegedűs Márta

– Meg lehet röviden határozni, mitől is jó egy mai ifjúsági regény?
– Az olvasó gyerekeket úgy látom, hogy megtalálják azokat a könyveket, amelyek érzelmileg és szellemileg érdeklik őket. A lényeg pedig elsősorban mégiscsak az, hogy olvassanak, és ne csak parancsszóra tegyék ezt. Sőt, ha olvastak valamit, ami tetszett nekik, akkor keressék a hasonló könyveket is. De valójában mindegy, hogy mi a műfaj, hogy milyen világban játszódik a regény, a legfontosabb szempont az, hogy jó nyelven legyen megírva, jó legyen a dramaturgiája, eldöntsön bizonyos kérdéseket, segítséget tudjon nyújtani a kamaszoknak az ő nem túl egyszerű élettani és lélektani helyzetükben.