– Az egyik legismertebb kortárs magyar irodalmi szerkesztőként ismerik. Nem érezte úgy, hogy az ifjúsági irodalom visszalépés a korábbi feladataihoz képest?
– Ha az a kérdés, hogy hiányzik-e mondjuk a Szép versek szerkesztése, akkor a válaszom az, hogy igen. Visszalépésnek viszont semmiképp nem mondanám. Saját döntésem volt, hogy a Magvető Kiadóban töltött évek után másféle kihívásokat keresek. Régóta érdekelt ez a terület, és azt is láttam, hogy van egy komoly rés a felnőttszövegek és a gyerekkönyvek között. Mivel nekem a Harry Potter nagyon meghatározó élmény volt annak idején, a sorozat olvasása után elkezdtem felfedezni ezt a területet. Nagyobb szakmai kihívást egyébként semmiben nem érzek, mint 12 és 18 év közötti olvasók számára könyveket megjelentetni. Egy felnőtt már tudja, mit jelent az, hogy kiadó, tudja, mit keres, de egy ilyen korú gyerekhez nagyon nehéz megtalálni a kulcsot. Korábban kevesebb lehetőségem volt arra, hogy a magyar könyvek megszületésének minden lépését végigkövessem, ezért most arra törekszem, hogy a készülő művek esetében már mindent az alapoktól gondoljak végig, és sok időt szánok a szövegek gondozására. Az pedig nyilván a szakmai múltamnak köszönhető, hogy úgy érzem, a szerzők bíznak bennem.
– Régebben nem kevés jó nevű kortárs író próbálta ki magát a gyerekirodalom terén is. A maiak közül kitől olvasna szívesen hasonló próbálkozást?
– Nagyon egyszerű a válasz: mivel a nagy kortárs íróink közül nagyon kevesen írtak ifjúsági regényt, bármelyiküktől örömmel látnék ilyet. Érzésem szerint erre lesznek majd példák a jövőben.
Péczely Dóra szerint Berg Judit Rumini-sorozata a magyar Harry Potter
Fotó: Hegedűs Márta
– Népszerű műfajjá vált az utóbbi időben a young adult (fiatal felnőtt), amire jó példa Az éhezők viadala sorozat diadalmenete. A fiatal olvasók lettek érettebbek, hogy ennyire előtérbe került az ifjúsági regényekben is a társadalomkritika és a nyersebb, nemegyszer brutális valóságábrázolás, valamint az akciódúsabb cselekmény?
– Kis túlzással minden felnőttnek ajánlom, hogy fiatal felnőtt korosztálynak szóló külföldi regényeket olvasson, annyira más hangot, stílust mutatnak fel. Majd mindannyian Harry Potter köpönyegéből bújtak elő, de nem mindegyik ifjúsági könyvet kell ebben a világban elképzelni. Főleg a német könyvpiacra igaz ez, ahol vannak kimondottan populáris művek, de az igényes irodalmi nyelven megírt ifjúsági regényeknek is fontos szerepe jut. Gondolok például Wolfgang Herrndorf Csikk című könyvére, amely két kamasz őrült utazását meséli el, akik egy autót meglovasítva, jogosítvány nélkül utaznak keresztül az országon. Mindketten menekülnek, de a megszokotthoz képest fordítva működik a világ a regényben: nem az otthon a békés, és nem a külvilág a gonosz, hiszen az útjukba kerülő felnőttek mindenféle úton-módon segítik őket. Ezek a könyvek maguktól értetődő módon használják a mobil- és internetvilág fogalmait, és nagyon jól megtalálták azt a nyelvet, amelyen ténylegesen beszélünk. Nagyon szeretem az amerikai újságíró, John Green Csillagainkban a hiba című könyvét, amely egy súlyos betegség végstádiumában élő kamaszok életét mutatja be. A könyv hősei világfájdalom nélkül élik meg ezt a helyzetet. A regény azt is megmutatja, hogy nagyon sok kérdésben nem mi döntünk az életünkkel kapcsolatban, ám azt mi döntjük el, hogy mit kezdünk a napjainkkal.