Népszerűnek bizonyult a Népi Kézműves Alkotóházak Országos Egyesületének idei felhívása, amely bemutatkozó hétvégét hirdetett tagjainak, illetve más, csatlakozni kívánó kézműves műhelyeknek: 56 műhely kapcsolódott be az országos programba. Április első hétvégéjén péntektől vasárnapig 44 helyszínen rendezik meg a népi kézműves alkotóházak és műhelygalériák első országos hétvégéjét, amelyen gyermekeknek, felnőtteknek, családoknak egyaránt szeretnék népszerűsíteni a tárgyalkotó népi kultúrát, a hagyományos mesterségeket.
Ahhoz, hogy pontosan értsük, mik is ezek az alkotóházak és nyitott műhelyek, vissza kell mennünk a hetvenes évek elejére, a táncházmozgalom kezdetére – e mozgalommal együtt indult útjára a kézművességet is felölelő Fiatalok Népművészeti Stúdiója. Erről 1981-ben könyvet is kiadtak Nomád nemzedék címmel, ezzel a „nomád nemzedékkel” kezdődik az alkotóházak története.
A Hagyományok Háza tárvezetője, Beszprémy Katalin lapunknak elmondta: azért jöttek létre ezek az alkotóházak, hogy a nomád nemzedékhez tartozó alkotóknak legyen egy közösségük, egy közös szellemiségük. A nomád nemzedék egyik vezető személyisége Makovecz Imre volt, ő tervezte a tokaji alkotóházat, tanítványai pedig a velemi, a gébárti és a tiszavárkonyi alkotóházakat. Makovecz Imre erről úgy fogalmazott: a házak felépültek az alkotók lelkében is, nemcsak fizikai valójukban. Azzal ugyanis, hogy közösen alakították, rendezték be, a közös munka révén egyfajta szellemi közösséget is létrehoztak, és ez fejlesztette a résztvevők kézműves tevékenységét is – mutatott rá Beszprémy Katalin.
A Hagyományok Háza tárvezetője hangsúlyozta: akik ebben részt vettek, mind közösségi emberré váltak. Ma is ők, illetve tanítványaik oktatják a kézműveskedést az iskolákban. „Az első cél az volt, hogy ezek a házak elkészüljenek, a második pedig az: ha már állnak, ne csak az alkotókat fogadják, hanem az érdeklődőket is. Így váltak fokozatosan nyitottá. Ezek az alkotóházak ma is a közösségi szellem bázisát jelentik a tárgyalkotó népművészetben. Később ezek mintájára létrejöttek a nyitott műhelyek és műhelygalériák is, amelyek már nem egyesületekhez, hanem egy-egy művészhez kapcsolódnak” – elevenítette fel.
Báder Miklósné (képünkön balra), a Hevesi Népművészeti és Háziipari Egyesület elnöke, egy olyan egyesületé, amely 63 éves múltra tekint vissza, s amelynek a bő hat évtized alatt ő a második vezetője. Tőle megtudtuk: az országos egyesület csak három éve jött létre, s bár ez az első olyan alkalom, amikor szervezetten, egy adott hétvégén az összes csatlakozó házat kinyitják az érdeklődők előtt, valójában regionális szinten bevett gyakorlat az egyesületek, nyitott műhelyek kézműves hagyományokat népszerűsítő programja. „Kifejezett célunk, hogy a gyermekekhez is közelebb hozzuk a tárgyalkotó népművészetet, hiszen az ő kötődésük nélkül a kézműves hagyományoknak nincs folytatásuk” – fogalmazott.
Az esemény fővédnöke Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkára lesz. A politikus az esemény sajtótájékoztatóján elmondta: a rendezvényt a Nemzeti Kulturális Alap 450 ezer forinttal, a minisztérium 1,2 millió forinttal támogatta. Hozzátette: az NKA összesen 1,3 milliárd forintot folyósított a területnek az elmúlt négy év alatt pályázati forrásból.
