Népszerűnek bizonyult a Népi Kézműves Alkotóházak Országos Egyesületének idei felhívása, amely bemutatkozó hétvégét hirdetett tagjainak, illetve más, csatlakozni kívánó kézműves műhelyeknek: 56 műhely kapcsolódott be az országos programba. Április első hétvégéjén péntektől vasárnapig 44 helyszínen rendezik meg a népi kézműves alkotóházak és műhelygalériák első országos hétvégéjét, amelyen gyermekeknek, felnőtteknek, családoknak egyaránt szeretnék népszerűsíteni a tárgyalkotó népi kultúrát, a hagyományos mesterségeket.
Ahhoz, hogy pontosan értsük, mik is ezek az alkotóházak és nyitott műhelyek, vissza kell mennünk a hetvenes évek elejére, a táncházmozgalom kezdetére – e mozgalommal együtt indult útjára a kézművességet is felölelő Fiatalok Népművészeti Stúdiója. Erről 1981-ben könyvet is kiadtak Nomád nemzedék címmel, ezzel a „nomád nemzedékkel” kezdődik az alkotóházak története.
A Hagyományok Háza tárvezetője, Beszprémy Katalin lapunknak elmondta: azért jöttek létre ezek az alkotóházak, hogy a nomád nemzedékhez tartozó alkotóknak legyen egy közösségük, egy közös szellemiségük. A nomád nemzedék egyik vezető személyisége Makovecz Imre volt, ő tervezte a tokaji alkotóházat, tanítványai pedig a velemi, a gébárti és a tiszavárkonyi alkotóházakat. Makovecz Imre erről úgy fogalmazott: a házak felépültek az alkotók lelkében is, nemcsak fizikai valójukban. Azzal ugyanis, hogy közösen alakították, rendezték be, a közös munka révén egyfajta szellemi közösséget is létrehoztak, és ez fejlesztette a résztvevők kézműves tevékenységét is – mutatott rá Beszprémy Katalin.
A Hagyományok Háza tárvezetője hangsúlyozta: akik ebben részt vettek, mind közösségi emberré váltak. Ma is ők, illetve tanítványaik oktatják a kézműveskedést az iskolákban. „Az első cél az volt, hogy ezek a házak elkészüljenek, a második pedig az: ha már állnak, ne csak az alkotókat fogadják, hanem az érdeklődőket is. Így váltak fokozatosan nyitottá. Ezek az alkotóházak ma is a közösségi szellem bázisát jelentik a tárgyalkotó népművészetben. Később ezek mintájára létrejöttek a nyitott műhelyek és műhelygalériák is, amelyek már nem egyesületekhez, hanem egy-egy művészhez kapcsolódnak” – elevenítette fel.
