Az ünnepi műsor Balassa Sándor Kapunyitó két trombitára és két kürtre című művének ősbemutatójával vette kezdetét. A zeneszerző, az MMA rendes tagja darabját a Vigadó megnyitójára komponálta. A „kapunyitót” és a Himnuszt követően Fekete György köszöntötte az egybegyűlteket.
Beszédében kiemelte, az MMA két éve vált nagykorúvá, ekkor köztestületként jogokat kaptak és komoly kötelezettségeket a jövőre nézve. Hozzátette, az újjászülető Vigadó bizonyíthatja, hogy az élő magyar művészet sokszínű és a nyolc művészeti ág életképes. Az elnök megköszönte mindazoknak az áldozatos munkát, akik részt vettek az épület rekonstrukciójában, mint mondta, „Európa egyetlen összművészeti központja jött létre”.
Fekete György köszöntőjét Erkel Ferenc Ünnepi nyitánya követte a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának előadásában, Medveczky Ádám vezényletével.
Tarlós István Kossuth-idézettel nyitotta ünnepi beszédét, majd felidézte az épület történetét, 1833-tól kezdve, amikor a mai Vigadó elődje felépült Pollack Mihály tervei alapján. Budapest sokat köszönhet a Vigadónak, mondta. „Liszt, Bartók, Kodály és más budapesti művészek tették a Pesti Vigadót a kulturális világ kiemelt szórakozóhelyévé. Történelmi tapasztalat, hogy a nagyvárosok csak a művészet és a kultúra megtartásával és ápolásával lehettek igazán nagyok. Ma is sokszínű Budapest kulturális élete, eseményei és programjai vonzóak a hazai közönség és az idelátogató külföldiek számára” – fogalmazott a főpolgármester.
Hozzátette, Budapest a világ kulturális turizmusának egyik jelentős célpontja. „Jó érzés számomra, hogy ez a lehetőség a Pesti Vigadóval tovább bővül. Ezekben a napokban Budapest gyarapodása látványosan is érzékelhetővé válik”. A főváros mindenben az elődökhöz méltó folytatás mellett áll – zárta beszédét Tarlós István.
A gálaműsor Liszt Ferenc Esz-dúr zongoraversenyével folytatódott Bogányi Gergely zongoraművész közreműködésével, majd Balog Zoltán ünnepi köszöntjét hallgathatta meg a Vigadó Dísztermének közönsége. A miniszter beszédében úgy fogalmazott: a művészet egyik szülője a szabadság, a másik a kötelék. Ezért ünnepeljük a művészetek új otthonának átadását március 15-e előestéjén. A művészet szabad, és a művészetnek mindig lesz otthona.