Az ünnepi műsor Balassa Sándor Kapunyitó két trombitára és két kürtre című művének ősbemutatójával vette kezdetét. A zeneszerző, az MMA rendes tagja darabját a Vigadó megnyitójára komponálta. A „kapunyitót” és a Himnuszt követően Fekete György köszöntötte az egybegyűlteket.
Beszédében kiemelte, az MMA két éve vált nagykorúvá, ekkor köztestületként jogokat kaptak és komoly kötelezettségeket a jövőre nézve. Hozzátette, az újjászülető Vigadó bizonyíthatja, hogy az élő magyar művészet sokszínű és a nyolc művészeti ág életképes. Az elnök megköszönte mindazoknak az áldozatos munkát, akik részt vettek az épület rekonstrukciójában, mint mondta, „Európa egyetlen összművészeti központja jött létre”.
Fekete György köszöntőjét Erkel Ferenc Ünnepi nyitánya követte a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának előadásában, Medveczky Ádám vezényletével.
Tarlós István Kossuth-idézettel nyitotta ünnepi beszédét, majd felidézte az épület történetét, 1833-tól kezdve, amikor a mai Vigadó elődje felépült Pollack Mihály tervei alapján. Budapest sokat köszönhet a Vigadónak, mondta. „Liszt, Bartók, Kodály és más budapesti művészek tették a Pesti Vigadót a kulturális világ kiemelt szórakozóhelyévé. Történelmi tapasztalat, hogy a nagyvárosok csak a művészet és a kultúra megtartásával és ápolásával lehettek igazán nagyok. Ma is sokszínű Budapest kulturális élete, eseményei és programjai vonzóak a hazai közönség és az idelátogató külföldiek számára” – fogalmazott a főpolgármester.
Hozzátette, Budapest a világ kulturális turizmusának egyik jelentős célpontja. „Jó érzés számomra, hogy ez a lehetőség a Pesti Vigadóval tovább bővül. Ezekben a napokban Budapest gyarapodása látványosan is érzékelhetővé válik”. A főváros mindenben az elődökhöz méltó folytatás mellett áll – zárta beszédét Tarlós István.
A gálaműsor Liszt Ferenc Esz-dúr zongoraversenyével folytatódott Bogányi Gergely zongoraművész közreműködésével, majd Balog Zoltán ünnepi köszöntjét hallgathatta meg a Vigadó Dísztermének közönsége. A miniszter beszédében úgy fogalmazott: a művészet egyik szülője a szabadság, a másik a kötelék. Ezért ünnepeljük a művészetek új otthonának átadását március 15-e előestéjén. A művészet szabad, és a művészetnek mindig lesz otthona.
„A magyar kultúrában nagy lehetőség az MMA, melynek értelme az, hogy azokra bízzuk a kultúra szervezését és támogatását, akik erre a legelhivatottabbak: magukra a művészekre” – fogalmazott a miniszter. Legyen terv, legyen akarat, legyen tehetség, és legyen befogadó közönség, amely közösséggé tud válni – fogalmazta meg kívánságait Balog Zoltán.
Köszöntője végén a miniszter emlékeztetett arra, hogy a Vigadó mellett tavaly elkészült a Zeneakadémia, a Mátyás-templom, zajlik a Múzeumi negyed előkészítése, valamint a Rubik Ernő nevével fémjelzett Kocka terveinek kidolgozása is. Össze kell fogni, építeni kell és nem rombolni – mondta Balog Zoltán, majd átadta a Vigadó kulcsát Fekete Györgynek, aki megfogadta, hűséges gazdái lesznek az épületnek.
Az ünnepi gálaestet Dávid Katalin művészettörténész rövid előadása zárta. Az MMA rendes tagja beszédében Makovecz Imre munkásságát méltatta. A megnyitó közönsége ezt követően megtekinthette a világhírű építész, az MMA alapítója és örökös tiszteleti elnöke kiállítását, amelynek a Vigadó újonnan kialakított 5. és 6. emeleti termei adnak otthont.
A Feszl Frigyes tervei alapján 1865-ben elkészült épület tízéves rekonstrukciót követően újult meg kívül-belül. A nagyközönség előtt március 17-én, hétfőn nyitja meg kapuit a Vigadó. Az első kiállításon Makovecz Imre munkásságát mutatják be, március 28-án Schrammel Imre iparművésznek nyílik tárlata a Pesti Vigadó földszinti galériájában. Az összművészeti kulturális központ a Budapesti Tavaszi fesztivál számos programját is vendégül látja.
A Krétakör Twitter-oldaláról csütörtökön értesülhettünk egy felkiáltójeles üzenetből: az Összefogás A Kortárs Művészetért csoport és a Szabad Művészek szervezésében a Pesti Vigadó pénteki megnyitását tüntetés fogja fogadni. A demonstráció több reklámvideójának elkészítését a Humán Platform támogatta. (A Krétakör e hírt hamarabb tette közzé, mint azt, hogy 17-én mégsem fog fellépni a Burgtheater Magyarország-fesztiválján.)
Emlékezetes: a Krétakör Alapítvány múlt évben 35 millió forintnyi eurót kapott a Norvég Civil Támogatási Alaptól a – kormányellenes demonstrációk szervezésében aktív – Humán Platform „országos szervezetfejlesztésére”. Egy újabb adalék ahhoz, mit jelent a süketelés s mire kell a pénz.
Ugyan múlt év májusában az Összefogás A Kortárs Művészetért csoport részéről − mikor a Ludwig Múzeumnál balhéztak – lapunknak állították, hogy nincs közük a 2012 decemberében a Műcsarnoknál balhézó Szabad Művészek csapatához, mi már akkor is kételkedtünk ebben. Egyrészt a pár tucat kormányellenes fiatal arcát elég könnyű megjegyezni, másrészt a múzeumfoglaló taktika egy és ugyanaz – a Hallgatói Hálózat is ugyanaezt a sémát követi a rendbontásban. Ehhez jönnek még a demagóg jelszavak skandálása s a humorosnak szánt feliratok lobogtatása.
Most az Összefogás és a Szabad Művészek „két” csapata a kormány kultúrpolitikája és a Magyar Művészeti Akadémia ellen tüntetett, „együttesen” mintegy hetvenen lehettek. (Az ex-SZDSZ megmaradt szavazói bázisa?)
A rendőrök kilenc fiatallal szemben intézkedtek: ők előbb 20 ezer forintos bankjegyek másolatát kezdték szétszórni a Pesti Vigadó bejáratánál, majd szájukban nagyobb kötegekkel a földre feküdtek és halottnak tettették magukat. Az Összefogás több posztban beszámolt közösségi oldalán a pénzevők tevékenységéről, azt spontán – azaz a tüntetéstől független – megmozdulásnak aposztrofálva.
Talán nem meglepő: a földön fetrengők egyike Gulyás Márton, a Krétakör ügyvezetője volt. Ennyit arról, mennyire lehetett spontán megmozdulás a Vigadó bejárata előtti akció.
S nem mellékesen: a rendőrök úgy bántak Gulyásékkal, mint a hímes tojással.
(S ezek sírják vissza a gyurcsányi „demokráciát”. 2006. október 23-a, kontrasztban mondjuk a mostani Vigadó-megnyitóval – nem szorul különösebb magyarázatra, miért is küzdenek a tüntetők – ezt már az iskolások is sejthetik.)
