Holnap új fejezet nyílik a Pesti Vigadó 1833 óta íródó történetében. A nagy múltú épület a tíz éven át tartó, változó intenzitású felújítási munkát követően ismét megnyitja kapuit a nagyközönség előtt. Az MMA tulajdonában lévő intézmény összművészeti kulturális központként működik majd, mondta el lapunknak Fekete György, a köztestület elnöke. „Európában is egyedülálló, az év minden napján látogatható összművészeti központ lesz, amely nyitott minden művészeti ág legjelentősebb képviselői számára” – fogalmazott az elnök. Hozzátette, a hangsúly a kortárs magyar művészeten lesz, de az épület turisztikai látványosságként és kulturális konferenciaközpontként egyaránt funkcionál.
A híresztelésekkel szemben a Vigadó nem az MMA klasszikus értelemben vett székházaként működik majd, a köztestület csupán néhány kisebb irodahelyiséget tart fenn az épületben. Természetesen az intézmény kiemelten foglalkozik az MMA tagjainak munkásságával, a földszinti részben kialakított könyvtár gyűjti össze és teszi kutathatóvá az akadémikusok életművét, fejtette ki Fekete György.
A felújításról szólva az elnök elmondta, a cél az eredeti, XIX. századi állapot visszaállítása volt, mindezt úgy, hogy az épület a XXI. századi elvárásoknak is tökéletesen megfeleljen. A legutóbbi rekonstrukció alkalmával a nagy belső tereket vasbeton födémekkel felezték el, ennek nyomait a jelenlegi felújításnál is meghagyták, így néhány ponton egyszerre lesz látható két évszázad munkája, mesélte Fekete György.
A Pesti Vigadó elődje, a Pollack Mihály tervei alapján épített Redoute 1833-ban készült el, és rövid működése alatt vendégül látta mások mellett Liszt Ferencet, Johann Strausst és Erkel Ferencet is. Az épületet Hentzi császári tábornok 1849 májusában földig ágyúztatta. A romok helyén 1865-re készült el az új, ma ismert épület, Feszl Frigyes tervei alapján. A Pesti Vigadó a második világháború alatt súlyos károkat szenvedett, teljes helyreállítására 1980-ig kellett várni.
A Vigadó galériája a kilencvenes évekre a kortárs magyar képző- és iparművészet bemutatóhelyévé vált, évente mintegy harminc kiállítással. Az épületben emellett bálokat, jótékonysági koncerteket rendeztek, és egyre gyakoribbak lettek a musical- és operett-előadások, de a termek színházi produkciókat is befogadtak. Az intézmény kezelői joga, illetve a Vigadó mögött álló egykori Országos Rendező Iroda (ORI) székház tulajdonjoga 1993-ban került a Művészeti és Szabadművelődési Alapítványhoz (MSZA). Miközben az ORI-székáz helyére felépült a ma látható üzlet- és irodaház, s a Vigadó 2004-ben bezárta kapuit.