Olasz sztárépítész írt könyvet Makovecz Imréről

Július 1-jétől nem akadémikus köztestületi tagságot hirdet a Magyar Művészeti Akadémia.

Fekete György elmondta: a Műcsarnokban látható építészeti tárlattal „érvényesült a Nemzeti Szalon gondolata”, ugyanitt jövőre hasonló képzőművészeti, két év múlva iparművészeti, majd három év múlva fotóművészeti kiállítás, szalon következik.

Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára elmondta, jelenleg 249 a köztestületi tagok száma, már csak egy szabad hely van. A levelező tagok 46-an vannak, itt már csak négy jelentkezést fogadnak el. Szólt arról is, hogy megkezdődött az MMA „társadalmasítása”, azaz a köztestületi tagság bővítése nem akadémikus tagokkal. Erre már megvannak a törvényi lehetőségek.

Július 1-jétől nem akadémikus köztestületi tagként felvételüket kérhetik az MMA-ba olyanok is, akik DLA fokozattal, illetve az akadémia alapszabályában meghatározott magyar művészeti középdíjjal vagy külföldi szakmai elismeréssel rendelkeznek. Az új, nem akadémikus köztestületi tagok – akiknek a létszáma nincs meghatározva, folyamatosan bővül – juttatásban nem részesülnek, 50 választott képviselőjük viszont szavazati joggal vehet részt az MMA közgyűlésein (például a tisztújításban) és a tagozatok munkájában – tette hozzá.

„Egyetlen kérdésben nem dönthetnek, abban, hogy ki válhat akadémikussá” – hangsúlyozta Kucsera Tamás Gergely.  Megjegyezte: az elnökség célja az, hogy a bővítés idei első köre szeptemberre lezáruljon, hogy a nem akadémikus köztestületi tagok választott 50 képviselője már részt vehessen az MMA októberi közgyűlésén.

Csáji Attila képzőművész, az MMA alelnöke arról a kiállításról beszélt, amely az MMA szervezésében június 30-án, hétfőn nyílik Párizsban, az UNESCO-palotában Hagyomány és lelemény címmel. Mint a július 4-ig látható tárlat kurátora elmondta, három teremben, három egységben idézik fel az egyetemes magyar művészetet 35 művész száz alkotásán keresztül, vagyis a kiállítás jóval több, mint az MMA bemutatkozása.

A kiállítók között szerepel többek között Schrammel Imre keramikus-, Bohus Zoltán üveg- és Katona Szabó Erzsébet textilművész, Csíkszentmihályi Róbert és Csutoros Sándor szobrász. A festőművészeket Csernus Tibor, Lakner László, Konok Tamás, míg a kinetikus és a fényművészet műfaját mások mellett Mengyán András képviseli.

A tárlaton szerepelnek Kunkovács László fotóművész, néprajzkutató képei, Samu Géza szobrai és Landgráf Katalin szőttesei.

Az organikus építészet témakörében Makovecz Imre – az MMA alapítója és halála után örökös tiszteletbeli elnöke – épületfotói mellett egyik elkészült építménye, a csengeri görög katolikus templom harangtornyának makettje került a válogatásba, továbbá több mint száz kép a Kós Károly Egyesülés fiatal építészeinek munkáiból.

A hétfő késő délutáni párizsi kiállításmegnyitó után egy hangversenyt is rendeznek, amelyen Liszt, Bartók és Kodály művei szólalnak meg, majd Bogyay Katalin UNESCO-nagykövet és Marton Éva operaénekes, az MMA tagozatvezetője beszélget a magyar zenei oktatásról. A hangversenyre már több mint 700 fő kérte regisztrációját.

Az eseményen Paolo Portoghesi olasz építész frissen megjelent, Makovecz című könyvét is bemutatják. Az MMA felkérésére írt esszékötet az olaszon kívül magyar, francia és angol fordításban is olvasható.