A Magyar Filmakadémia nem kér a kritikusokból

Bár alapítói köre ismeretlen, a Magyar Filmakadémia kéri a filmszakma bizalmát és támogatását.

Kárpáti György
2014. 08. 18. 8:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ha egy országban nemzeti filmakadémiát alapítanak, annak ünnepi hangulatban, a teljes nyilvánosság előtt kellene történnie. Megadni az eseményhez tartozó rangot, hiszen miért ne lenne egy filmszakmát egyesíteni és azt képviselni szándékozó szervezet létrehozása ünnep, és olyan aktus, amelyre a közvélemény is kíváncsi – utóbb pedig még büszke is lehetne rá. Főleg ha az a szervezet a teljes filmszakma egészét akarná bevonni tevékenységébe, és működéséhez közpénzt használ fel.

E lehetőséget a Magyar Filmakadémia már biztosan elmulasztotta, amelynek megalakulása – nem ismert okok miatt – olyannyira titokban történik, hogy arról még a meghívottak sem kapnak bővebb felvilágosítást.

Titokban, de nem előzmények nélkül: két évvel ezelőtt a magyar filmkritikusokat, illetve az őket tömörítő MÚOSZ Film- és Tévékritikusi Szakosztályt megkereste Havas Ágnes, a filmalap vezérigazgatója és Andrew G. Vajna filmszakmai kormánybiztos, hogy a több mint ötvenéves filmkritikusi díjátadót a segítségükkel miképp lehetne egy vörös szőnyeges reprezentatív eseménnyé emelni.

A szakosztály – amely a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége, a Fipresci magyar tagozataként működik – utóbb nem élt a felkínált lehetőséggel.

És tán véletlen az egybeesés, de a most megalapított Magyar Filmakadémia úgy kíván a teljes filmszakma képviselője lenni, hogy abban egyetlen területtel nem számolnak: a filmkritikusokkal.

Ez egy filmipart képviselő filmakadémia lesz, hangzik több forrásból az állítás az amerikai modellel példálózva, ám kérdés, nem lenne-e fontosabb az európai értékekhez közelíteni – az Európai Filmakadémiának pedig részét képezik a kritikusok, mint ahogy annak jelen sorok írója is tagja.

E kirekesztésnek legalább annyira nincs értelme filmszakmai összefogás hirdetésekor, mint a Magyar Filmakadémia titkos és rapid létrehozásának, valamint a körülötte felhúzott hírzárlatnak.

Az bizonyos, hogy a szervezet első találkozóján Novák Emil operatőrt választották meg elnöknek (nyitóképünkön), ami szintén nem előzmények nélküli. Novák a Magyar Operatőrök Társasága közreműködésével tíz éve szervezi meg az Aranyszem operatőrfesztivált, így Vajnáék részéről kézenfekvő lehetett a megkeresésük – így egy olyan esemény alakulhat át filmhétté, amelynek már gyökerei vannak.

Ezzel összecseng, hogy először egy március 25-i Facebook-bejegyzésben olvashatunk az „Aranyszem 2014 – Magyar Film Akadémia Díjról”, egy „rendhagyó” eseményről, amely az operatőrök elismerésén túl „az elmúlt három évben minden műfajban készült magyar film számára az egyetlen bemutatkozási lehetőség lesz itthon”.

Az esemény Facebook-oldalának névjegyében később Novák azt írta, az idei évben új formában szeretné megrendezni az Aranyszem fesztivált, amelyhez minden mozgóképgyártó és filmes szervezet támogatását kéri.

„Az idei fesztivált az Első Magyar Filmakadémia díj átadójának neveznénk, és 17 műfajban versenyezhetnének az elmúlt három évben készült magyar filmek. A kategóriákon kívül hasonlóan az angol, amerikai, európai filmakadémiákhoz minden alkotó és technikai munkatárs is díjazva lenne. A zsűri a Magyar Filmakadémiához csatlakozók teljes tagsága, vagyis az amerikai rendszerhez hasonlóan mindenki szavazhatna, aki csatlakozik rendezvényünkhöz. A Magyar Filmakadémia nem egy új egyesület, szervezet, hanem csak és kizárólag egy díj, illetve díjátadó rendezvény” – áll a leírásban.

A közösségi oldal nyilvános hozzáférését az elmúlt napokban nyilvánosságra került ügy után megszüntették.

Hogy valóban a kritikusok kosarától az operatőri fesztivál megkeresésén át vezet-e az út a filmhéthez és filmakadémiához, továbbra is kérdés. A tavaszi ambíció megvalósulása körvonalazódott ugyanakkor azon a júliusi 31-i találkozón, ahova 75 filmest hívtak meg, hogy megalapítsák a Magyar Filmakadémiát.

A filmakadémia megalapítását egy jelenleg nem ismert kör kezdeményezte, amelynek első ülésére a kapkodás, illetve hivatalosan „technikai okok” miatt csak egy szűk kört hívtak meg.

Információink szerint a filmalap 15 millió forinttal máris megtámogatta a filmakadémia működését – bár erről döntés nem szerepel a honlapjukon –, amelynek második, múlt csütörtöki „megalakulásával kapcsolatos beszélgetésére” immár 700 filmszakmabelit hívtak meg. Úgy tudjuk, eddig 68 tag lépett be.

Filmesek szerint egyértelműen Vajna és Havas Ágnes, a filmalap vezérigazgatója kezdeményezéséről van szó, bár a filmalap képviselői az egyeztetéseken nem jelentek meg.

Biztosat azonban azért sem tudni, mert a kérdésre még a filmszakma sem kapott választ a csütörtöki találkozón, mint ahogy arra sem, kik jegyzik a filmakadémia alapító okiratát, és miért ilyen módon kellett a szervezést elkezdeni július végén.

A filmakadémia lapunkhoz eljuttatott alapító okiratában egyébként sokkal több szerepel a szervezet feladatául, mint a filmhét megszervezése – sőt, a meghirdetett feladatok között ez a sorban a legutolsó.

Legelöl szerepel ugyanakkor, hogy a filmakadémia „rendszeresen tájékoztatja tagjait és a sajtó képviselőit a filmszakma aktuális kérdéseiről”. (Remélhető, csak a kommunikációs főpróba sült el ilyen balul – a szerk.)

Mindezek ellenére még akár jól is alakulhat a filmakadémia sorsa, ezt hangsúlyozták azok a filmesek is, akik a csütörtöki egyeztetésen részt vettek, és akik zömmel esélyt adnának a szervezetnek. Ha nem sikerül a kérdésekre választ kapni és a célként kitűzött szakmai összefogást elérni, akkor ki kell lépni – vallják most a legtöbben.

Aggasztó ugyanakkor, hogy a 700 meghívotthoz képest milyen kevesen (40-60 fő) vettek részt a második ülésen, közülük is alig néhányan szólaltak meg. Információink szerint a színészek közül senki sem képviselte a szakmát.

A bizalmatlanságot fokozza, hogy a kevesek által első alkalommal elnöknek megválasztott Novák állítólag „pünkösdi királynak” nevezte magát csütörtökön, aki asszisztál csak az átmeneti állapothoz.

Abban még a filmszakmát mostanáig reprezentáló és a Magyar Filmszemléket szervező – ám Tarr Béla elnökletével folyamatosan a filmalappal szembehelyezkedő – Magyar Filmművészek Szövetségének keményvonalasai is egyetértenek, hogy az akadémia megalapítása, valamint a filmhét megszervezése végleg felszámolja a korábbi szervezetet.

A filmművészszövetség ugyanakkor magában foglalta a filmkritikusokat is, mostani kirekesztésükkel a filmakadémia nem fogja reprezentálni a filmszakma egészét. Ezt megkeresésünkre több filmes abszurdnak és elképzelhetetlennek tartotta.

A szövetség lapzártánkig hivatalosan nem kommentálta a történteket, egyedül elnöke, Tarr Béla jelentetett meg a filmakadémia alapítóinak címzett nyílt levelet, amelyben úgy fogalmaz: „az akadémiának nincs más funkciója, mint a hagyományos filmszemle ellenében létrehozni a magyar Oscart, egy ellenfesztiválját a filmszemlének.” A filmakadémiát Andrew Vajna szatelitszervezetének nevezte, szerinte „ezt a hülye is látja”.

Mindeközben egy ma rendezendő sajtótájékoztatón a Magyar Nemzeti Filmalap bejelenti, a Magyar Filmszemlék hagyományait kívánja feleleveníteni egy október 13–18-a között megrendezendő, 100 millió forintba kerülő magyar filmhéttel. Az idei rendezést nehezíti, hogy a Magyar Filmakadémia bejegyzése az eseményig jogilag már nem lesz lehetséges.

A filmalap kérdéseinkre nem kívánt válaszolni, kompetenciahiányra hivatkozva Novák Emilhez irányított minket. Novák szintén nem akart nyilatkozni.

 

Szőcs Géza akkori tájékoztatása szerint több minisztérium büdzséjéből állhatna össze a fesztivál költségvetése, később privát finanszírozásúvá tennék a rendezvényt. A Screen Daily brit filmes szaklap beszámolójából kiderült: az új fesztivál független lett volna a Magyar Filmszemlétől és a Magyar Nemzeti Filmalaptól.

 

Ugyanakkor Szőcs Géza Cannes-ban azt hangsúlyozta: erkölcsi támogatásáról tudja biztosítani a nemzetközi fesztivál létrejöttét, anyagi forrást nem tud adni. A Budapest International Film Festival (BIFF) tervezetét Szőcs Géza Neményi Ádám és Barbalics Péter producerekkel ismertette a cannes-i sajtóreggelin.

 

Ezen a rendezvényen  megjelent Bereczki Csaba, az akkor még létező Magyar Mozgókép Közalapítvány nemzetközi igazgatója, valamint Kálomista Gábor producer mint a Magyar Producerek Szövetségének elnöke is. A szervezők arra hivatkozva, hogy privát rendezvényt tartanak, távozásra szólították fel a két szakmai vezetőt, akiknek megjelenéséről az államtitkár később úgy nyilatkozott: erőltetett provokációnak tűnt.

 

Később Szőcs Géza egy 12 pontos feljegyzést hozott nyilvánosságra, amelyben azt írta, egy rangos filmfesztiválnak nem feltétlenül Budapest az optimális helyszíne. „A Balaton térsége, Siófoktól Füreden át Keszthelyig szeptember végén ideális körülmények közt tudna megfelelni egy többezres létszámú filmes publikum igényeinek."

 

A BIFF 2011 májusában még élő honlapja szerint 2012. szeptember 22-től 30-ig hat helyszínen lett volna nemzetközi filmfesztivál Budapesten – a dátum később 2013-ra módosult. A BIFF Facebook-oldala három év tetszhalott állapot után 2014 februárjában frissült: a bejegyzés szerint a fesztivált 2015-ben rendezik meg. Talán a helyszínt jelöli a júliusban frissült háttérkép, amely a Pesti Vigadót ábrázolja. A BIFF kreatív csapatának tagjaként Novák Emilt is megnevezték.

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.