Párizsi költőket díjaztak Pécsett

Az európai irodalom két ismert alakja kapta a Janus Pannoniusról elnevezett elismerést.

Az Adonisz néven alkotó Ali Ahmad Said Asbar esszéista és költő, a modern arab költészet, irodalom megújítója. A mai arab irodalom legnagyobb alakjaként emlegetik, munkáját számos díjjal ismerték el Európában (megkapta például a német Goethe-díjat), és a Nobel-díj legkomolyabb esélyesei között tartották számon.

A 84 éves szerző az ötvenes években hagyta el Szíriát, miután politikai tevékenysége miatt fél évet börtönben töltött. 1980 óta Párizsban él és alkot arab és francia nyelven. Verseskötetei mellett több könyvet írt az arab irodalomról.

Az eredetileg matematikusnak készülő Yves Bonnefoyt az egyik legfontosabb kortárs költőként, a háborút követő időszak francia nyelvű irodalmának kiemelkedő alkotójaként és Shakespeare-fordítójaként tartják számon, neve, Adonishoz hasonlóan, minden évben felmerül az irodalmi Nobel-díj esélyesei között.

A 91 éves szerző szépirodalmi életműve mellett jelentős tudományos munkásságot is magáénak mondhat, számos könyv, publikáció szerzője. Több európai és amerikai egyetemen oktatott, 1981-től vezette a Collége de France összehasonlító poétikai tanszékét. Számos díjjal tüntették ki, 2011-ben életműve elismerésként megkapta a Griffin-díjat.

A Janus Pannonius Költészeti Nagydíjat a Magyar PEN Club alapította olyan, az európai kultúra főáramába illeszkedő, jelentős életművel rendelkező költők elismerésére, akik hozzájárultak a kultúrák, nemzetek párbeszédéhez.

Az idei díjátadón Páva Zsolt Pécs polgármestere és Szőcs Géza, a Magyar PEN Club elnöke köszöntötték a díjazottakat. Páva Zsolt hangsúlyozta, a költészeti nagydíjnak köszönhetően Janus Pannonius – aki, bár korának ünnepelt művésze volt, manapság mégsem értékeljük eléggé – elfoglalhatja megérdemelt helyét az irodalmi pantheonban, hiszen ez a díj Európa-szerte ismerté teszi a nevét.

Szőcs Géza köszöntőbeszédében emlékeztetett rá, hogy az elmúlt évszázadokban ugyan rengeteg minden változott, a költészet célja és lényege ugyanaz maradt, ezért lehet napjainkban is korszerű. – Elégtételünkre szolgál, hogy Janus Pannonius városában adhatjuk át a díjat a két kiváló költőnek – fogalmazott Szőcs.

Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója méltatásában úgy fogalmazott, Adonisz korunk egyik legjelentősebb költője, aki az arab költészet hagyományaival szakítva új iskolát teremtett. A főigazgató kiemelte Adonisz politikai kiállását, miszerint egyszerre illeti kritikával a Nyugatot és az arab világot.

A Franciaországban élő szír művész a díj átvételekor hangsúlyozta, a költészet hangot ad a különbségeknek, miközben meghaladja az ellentmondásokat. Yves Bonnefoy munkásságát Sepsi Enikő ismertette, majd a költő örömét fejezte ki, hogy Janus Pannonius költészetének hagyományát, az európai hagyományt folytathatja, majd felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy Európa nem zárkózhat be, hiszen a civilizáció fennmaradásának záloga a párbeszéd.

Először 2012-ben ítélték oda a nagydíjat, akkor Lawrence Ferlinghetti amerikai költőnek, aki először elfogadta, majd visszautasította az elismerést arra hivatkozva, hogy annak finanszírozásában a magyar kormány is részt vesz. Tavaly a 2014 augusztusában elhunyt Szimin Behbaháni perzsa költőnőnek adták át a nagydíjat Pécsett.

A műfordítói díjakat minden évben egy magyar irodalmat idegen nyelvre és egy idegen nyelvű irodalmat magyarra fordító műfordító kapja. A műfordítói díjakat idén Csehi Zoltán és Hannu Launonen kapta, műfordítói különdíjat Gömöri György vehetett át.