Ugyan 2003-ban Szörényi Levente hevesen tiltakozott az ellen, hogy a Kertész Imre Nobel-díjas regényéből készülő film, a Sorstalanság haláltáborának díszleteit a Pilisben építsék fel, a legújabb Heti Válasznak adott interjújában a zeneszerző-muzsikus elmondta: sem Kertésszel, sem a Sorstalansággal nincs baja, egyedül a helyszínválasztást kifogásolta.
A múlt évben közfelháborodást kiváltó Alföldi-féle István, a király előadásait Szörényi továbbra is védelmébe vette: szerinte a rendezés „főbb vonatkozásaiban bátor, de helyénvaló” volt.
Alföldiről viszont úgy nyilatkozott: a színész-rendező egyszerre cinkos és áldozat. „Áldozat, hiszen ha ő rendez valamit, máris megy a hörgés De Robi cinkos is. Azok a nyilatkozatok, amelyekkel az országot külföldön köpködte, vállalhatatlanok” Szörényi Levente számára.
Szörényi szerint a jelenlegi kultúrpolitika „önmagába forduló, kicsit vagdalkozó, de magát nagyon magabiztosnak mutató”, ugyanakkor „iránytalan”. Bár Szörényi „nem sírja vissza a kommunistákat”, úgy véli, a Kádár-kor kultúrpápája, Aczél György jóval műveltebb volt. „Az önmagában kevés, amikor valaki döngeti a mellét, hogy ő mekkora magyar” – vélte Szörényi.
Kerényi Imréről – aki a Nemzeti Színházban rendezte meg az István, a királyt – úgy fogalmazott: „abból kiindulva, amit az elmúlt években produkált”, nem biztos, hogy rábízna bármit is.
De a királydombi István, a király koncertfilm rendezőjét, Koltay Gábort is kiosztotta.
„Az elején, az 1981-es koncertfilmnél megmondtam már neki, hogy nem kellene rendeznie. Szervezőként, producerként kétségtelen érdemei voltak, viszont semmi, de semmi művészi vénája nincs. Horthy-film, Wass Albert-film, Honfoglalás Egy film nem annyi, hogy összeollózunk ezt-azt, aztán sikerül, ahogy sikerül” – nyilatkozta Szörényi Levente a Heti Válasznak.
