Capa, Marquis: legendák hatvan év távlatából

Filmmel emlékeztek Robert Capára, a Magnum Photos alapítójára. Munkatársa, Jean Marquis Budapesten járt.

A budapesti riportját a New York Times közölte. Később az 1956-os magyar menekültekről is készített riportot Bécs közelében. Marquis csak rövid ideig volt tagja a Magnum fotóügynökségnek. Capa halála után lépett ki, de továbbra is fotósként dolgozott amerikai és francia magazinoknak. Készített közös kötetet Louis Aragon francia költővel, fotózott francia politikusokat – számos képe van Charles de Gaulle-ról –, készített riportokat az 1968-as diáklázadásokról, de fényképezte a divatvilágot és a párizsi életet is. – Capa szerette volna, ha a fotósok megtarthatnák a képük tulajdonjogát ahelyett, hogy eladják azokat a magazinoknak. Azért hozta létre a Magnum ügynökséget, mert lehetőséget akart adni, hogy szabadúszók legyenek. Bátorítani akarta őket, hogy minél több fotót készítsenek, és úgy mutassák be a világot, ahogy ők látják – mondta Susy Fischer. Capa híressé vált mondatával kapcsolatban („Nem elég tehetségesnek lenni, magyarnak is kell lenned”) megerősíti: tényleg elhangzott – Capa szerette az ilyen bonmot-kat. A másik ilyen, Magyarországon is ismert mondása: Ha nem jó a kép, nem voltál elég közel.

A zseniális fotós Robert Capa életének néhány vidám és számos tragikus pillanatát eleveníti fel az a dokumentumfilm is, melyet a Zsidó Nyári Fesztivál programjában vetítettek le csütörtök este az Uránia filmszínházban. A Közel Capához című film egy véletlenül előkerült könyvnek köszönheti létezését. Friedmann Endre, aki Robert Capa néven lett a világ egyik leghíresebb fotóriportere, a háború után hazalátogatott szülővárosába, Budapestre. Gyerekkori barátjának saját könyvét hozta ajándékba, amelyet meleg szavakkal dedikált. Ez a könyv került véletlenül Hámor Éva kezébe, aki nagyapja hagyatékát rendezgetve lapozott bele a pincében talált régi albumba. Miután nekilátott felkeresni azokat az embereket, akik ismerhették nagyapját és a fotóművészt, hamar kiderült, hogy filmre kívánkozik, amit így megtudott.

Susy Fischer, Jean Marquis és Capa közvetlen munkatársa és barátja, John G. Morris – aki a Life magazin képszerkesztőjeként került szoros kapcsolatba Capával – személyes emlékeiből megrendítő, személyes portré rajzolódott ki. Egykori barátai elmesélték, hogy a bohém, nagylelkű, életművész fotós halál pillanatáig gyászolta egyetlen valódi szerelmét, Gerda Tarót. A két haditudósító együtt dolgozott a spanyol polgárháborúban, ahol Gerdát halálos baleset érte. Robert Capa sohasem tudta feldolgozni társa elvesztését, ezért nem tudott megállapodni egyetlen nő mellett sem. Ezért szakított egyebek mellett a világszép Ingrid Bergmannal is. A filmből az is kiderült a világ leghíresebb haditudósítójáról, aki a spanyol polgárháborúban éppúgy a frontvonalon dolgozott kamerájával, mint ahogy a normandiai partraszállást is az első hullámban örökítette meg, hogy mélyen és szívből gyűlölte a háború minden formáját.