Minden megállapodásnak sajátos jelentősége van – mondta Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius megnyitóbeszédében. – A Szentszék és Izrael állam közötti megállapodás pedig egyedülálló a maga nemében. A zsidó világ és a katolikus egyház közötti kötelék történelme évezredekre nyúlik vissza, gyökereit pedig magába a Szentföldbe, a három monoteista vallás szülőföldjébe ereszti – fogalmazott a nuncius.
A párbeszéd időszaka a hatvanas években vette kezdetét. VI. Pál 1964-ben történelmi jelentőségű látogatást tett a Szentföldön. Az új éra szimbóluma kétségkívül a Nostra aetate kezdetű zsinati dokumentum, amely „fölmentette a zsidó népet a Krisztus keresztre feszítésére vonatkozó kollektív bűnösség vádja alól” – ismertette a dokumentumot De Castello.
Az új korszak tetőpontját II. János Pál megválasztása jelentette – hangzott el a beszédben –, aki elismerte a zsidó nép szülőföldhöz való jogát. A Szentszék és Izrael közötti párbeszéd az 1994-ben ratifikált megállapodás óta tovább erősödött. Ferenc pápa szentföldi apostoli látogatása idén májusban újabb mérföldkőnek számít a megkezdett úton. – Az egyházfő a béke embere, látogatását a közel-keleti béke iránti vágy kölcsönös szelleme hatotta át – mondta a nuncius, és Ferenc pápát idézte: „A kardok adják át helyüket az ekéknek!” – Az egyház elkötelezetten részt vállal az antiszemitizmus elleni harcban – folytatta, majd szintén Ferenc pápa szavaival zárta beszédét: „A soá tragédiája az emberi gonoszság mélységének szimbóluma.”
– Az Izrael megalakulását követő másfél évtizedben az ország és a katolikus egyház viszonyát a reálpolitika elvei és a történelmi nyomás határozták meg – fogalmazott Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete. A hatvanas évek fordulatát követő pragmatikus párbeszédet az 1994-ben aláírt megállapodás szelleme váltotta föl. – Az elmúlt húsz évben Izrael és a Szentszék kapcsolata átesett megértéssel teli és haladást hozó időszakokon, de olyanokon is, amelyek nehézségekkel jártak. Ennek ellenére a nyitott párbeszéd végig fennmaradt – mondta a nagykövet.
