A magyar könyvpiac számos problémája került felszínre annak kapcsán, hogy a Libri-Shopline könyvkiadói elhagyták a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülését, a terjesztőjük viszont továbbra is a szervezetben ül. Előkerült a terjesztők és kiadók szembenállásának kérdése és az is, hogy jó-e, ha egy szervezetben ülnek. Az MKKE most olyan javaslattal jelentkezett, amely a szereplők konszenzusán alapul.
Benyújtotta az illetékes minisztériumoknak az MKKE a kötött könyvárról szóló törvényjavaslatot. Kocsis András Sándor elnök és Zentai Péter László igazgató szerint sok bajt okoznak a leárazások és az álleárazások a piacon. Ilyen, ha szándékosan túlárazott könyveket egy héttel a megjelenés után ötven százalék kedvezménnyel árulnak, illetve ha valamelyik piaci szereplő a gyors haszon reményében annyi kedvezményt ad például egy új sikerkönyv árából, amennyit a nála kisebb könyvesboltok egyszerűen nem engedhetnek meg maguknak.
Ez a probléma nem csak az egyébként is sérülékeny kis könyvesboltokat, hanem a nagy láncokat is érintheti – ha például egy áruházlánc nyomja le egy sikerkönyv árát –, ezért a legkisebb közös többszörösnek tekinthető az ellene való fellépés; olyasminek, amellyel a kereskedők és a kiadók egyetértenek.
Az MKKE vezetőinek elmondása szerint a törvényjavaslat egy évek alatt kikristályosodott konszenzusos megoldás. Úgy szól, hogy megjelenés után egy éven át nem lehetne változtatni a könyv árán, kivételt jelent az internetes kereskedelem, ahol tizenöt százalékos engedmény volna adható. Törzsvásárlói kedvezmény, klubtagság esetében, könyvutalványos vagy kuponos értékesítésnél, valamint könyves eseményeken is adhatnának a kereskedők öt-tizenöt százalékos kedvezményt.
A kötött könyvár számos külföldi országban sikeres gyakorlat, például Németországban és Franciaországban. Az ellenkezője hosszú távon az olvasóknak sem kedvez, mert a könyvárak gyorsabban emelkednek a szabad áras rendszerben, ez történt például az Egyesült Államokban – írják a törvény indoklásában.
