Kemény Tamás Budapesten született, édesapja 1942-ben elesett az orosz fronton. Édesanyja és második férje, akinek a nevét a költő is viseli, 1948-ban menekült Olaszországba. Kemény ekkor tízéves volt. Édesanyja erdélyi, a költő később sajátos magánmitológiát alkotott erről a vidékről La Transilvania liberata című eposzában, amely magyarul Erdély aranypora címmel jelent meg. Tomaso Kemeny felnőttként, már a rendszerváltás után látogatott el Erdélybe, ami nagy élményt jelentett neki.
Magyartudását a fordítás területén is kamatoztatta, magyar költőket – például Ady Endrét, Kosztolányi Dezsőt – ültetett át olaszra, József Attila versfordításai önálló kötetben is megjelentek. Költő, az anglisztika professzora és az angol irodalom fordítója.1989 óta rendszeresen visszajár Magyarországra, gyakori vendég könyves eseményeken.
Magyarországon kevésbé ismert az Akos Doma név. Doma Ákos tizennégy éves volt, amikor a hetvenes években családja emigrált. Először Olaszországba, aztán Anglián át Németországba vezetett az útja. Anglisztikát, amerikanisztikát és germanisztikát tanult. Márai Sándor, Hamvas Béla, Nádas Péter műveit fordította, és két regényt is írt, amelyekkel jelenetős díjakat nyert Németországban. A második regény, amely után Adalbert von Chamisso-díjat kapott, és egy évig a Drezda írója címet viselte, négy munkanélküli bevándorlóról szól. Egyelőre még egyik könyve sem olvasható magyarul. A bajorországi Eichstättben él.
Pressburger György (Giorgio Pressburger) bátyjával az 1956-os forradalom leverése után vándorolt ki Olaszországba, tizenkilenc évesen. Magyarország gyakori téma írásaiban. Testvérével, Nicolával egy elbeszéléskötetben és egy regényben írta meg a józsefvárosi magyar zsidó családok életét. Családjának története, Magyarország és Közép-Európa foglalkoztatta azokban a regényekben és elbeszéléskötetekben is, amelyeknek egyedüli szerzője. Magyarul a legutóbb 2013-ban jelent meg kötete, A Fehér közök törvénye címmel, ebben is gyerekkorának világa jelenik meg.
