A The New York Times riportere még tavaly nyáron kereste fel Kertészt, és többek között arra volt kíváncsi, mi a véleménye az írónak a magyar helyzetről. Meglepődött, amikor a Sorstalanság írója úgy felelt: a helyzet kielégítő és remekül érzi magát. Az amerikai újságíró szintén csalódását fejezte ki akkor, amikor Kertész nem azzal indokolta kéziratainak a német Akadémiához juttatását, hogy ezzel a magyar állapotok ellen kívánt volna tiltakozni.
Múlt nyáron felkeresett a The New York Times egyik riportere, hogy interjút készítsen velem. Megkérdezte, hogy mi a véleményem a magyarországi helyzetről. Azt válaszoltam, hogy a helyzet kielégítő, remekül érzem magam, mire meglepődött. Úgy tűnt, az a benyomása, hogy megfélemlítve érzem magam a politikai hangulat miatt. Azután megkérdezte, hogy miért adtam a kéziratokat a német akadémiának, és amikor elmondtam neki az indokaimat, nos, akkor úgy tűnt, nem tetszik neki a válaszom. Nyilvánvalóan úgy értelmezte ezt a gesztust, mint a Magyarországgal kapcsolatos aggodalmaimnak a kifejeződését, amiről azonban hangsúlyozottan szó sincs. [ ] Azt gondolta, hogy majd hangot adok az ellenérzéseimnek Magyarországgal szemben vagy valami ilyesmi. És nem tettem. Azzal a céllal érkezhetett, hogy rávegyen, mondjam azt, hogy Magyarországon ma diktatúra van, ami nem igaz. Szándéka csupán azt jelzi, hogy halvány sejtelme sincs arról, hogy mi az a diktatúra. Ha az ember szabadon írhat és véleményt nyilváníthat, nyíltan kifejezheti az ellenvéleményét és szabadon utazhat, akkor egyszerűen képtelenség diktatúráról beszélni. Ezt aztán meg is mondtam neki. Nem vagyok mindennel teljes mértékben elégedett, ami Magyarországon történik, mint ahogy nem is voltam soha, de abban bizonyos vagyok, hogy az, hogy Magyarországon diktatúra lenne, nem több, mint ideológia és felelőtlen beszéd.
Mint azt Kertész Imre a Szombatban fordításban közölt, eredetileg a The Hungarian Quarterly című, angol nyelvű folyóiratban megjelent interjúban elmondta: az amerikai újságíró láthatóan nem volt tisztában azzal, mit is jelent valójában a diktatúra fogalma. Ha az ember szabadon írhat és véleményt nyilváníthat, nyíltan kifejezheti az ellenvéleményét és szabadon utazhat, akkor egyszerűen képtelenség diktatúráról beszélni – nyilatkozta.
Az író egyértelműen cenzúraként értékelte az amerikai orgánum gesztusát.
