Bár időben egyre távolodunk a véres 20. század születésnapjának is tekinthető nagy háborútól, a személyes, családi emlékezet hajszálgyökerei kitéphetetlenül kapaszkodnak ebbe az egész nemzetek életét felforgató és újraíró, világképeket eltemető és újaknak életet adó eseménysorozatba. Ez derült ki az Új világ születik címmel csütörtökön a Terror Háza falai között megrendezett műhelybeszélgetésen is.
A meghívottak közül elsőként megszólaló L. Simon László parlamenti államtitkár is személyes emlékek felidézésével indított, utalva dédszülei élményeire, külön megemlítve, hogy már 2010-ben azzal szembesült olaszországi útja során, hogy az ottaniak komoly tervekkel készültek a 2014-ben kezdődő centenáriumi évek szakmai programjaival.
Ezt a felkészülési aktivitást szorgalmazta ő is a kormánynál, és hogy az erre irányuló törekvések célt értek, arra a Centenáriumi Emlékbizottság a bizonyíték. L. Simon László azzal indokolta, hogy a Terror Háza és a Nemzeti Múzeum szakmai összefogásával létrejövő kiállítás miért a Várkert Bazárban kap majd helyet, hogy olyan kiállítási térre van szükség, amely akár több évre is be tudja fogadni a tárlatot. L. Simon megemlítette azt is: távlati tervként felmerült a Lánchíd sétálóutcává alakítása is, ami további lehetőségeket kínálna a világháborús kiállítás számára is.
Ezt követően Schmidt Mária, a XX. Század Intézet igazgatója ismertette a Centenáriumi Emlékbizottság eddigi eredményeit, megemlítve többek között a 200 körüli sikeres pályázatot, a 110 darab emlékművet, a száznál is több megvalósított kulturális programot. Eddig 802 millió forint állt rendelkezésre a tervek megvalósításához. Később újságírói kérdésre Schmidt Mária megerősítette: a kormány távlati tervei között szerepel az emlékezeti munka hasonló volumenű támogatása.
Békés Márton, a XX. Század Intézet kutatási igazgatója részletesen mutatta be ezután a kiállítás szakmai tervét, amely 11 témacsoport köré rendezve igyekszik élményszerűen közelebb hozni az akkori eseményeket. A témacsoportok között helyet kapott többek között a nők szerepe, az állatok és a háború kapcsolata, vagy a korabeli propaganda bemutatása is.
Ihász István muzeológus óvatos kritikájában azt kifogásolta, hogy bizonyos témák összevonhatók lennének, és reményét fejezte ki, hogy lesz elég anyag, ami az említett témakörök megfelelő illusztrálását szolgálhatja majd. Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója Ihász felvetésére válaszolva mindenkit megnyugtatott: lesz elég anyag.
Hozzátette: a kiállítás muzeológiai értelemben nem lesz konzervatív, ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban is egyedi megoldásokat kínál majd, és olyan élményközpontú irányt követ, mint amilyen például az angol Imperial War Museum Manchesterben, ahol még a lövészárok szagaiba is „belekóstolhat\" a látogató.
