Radinába várják a Csángó Bálra érkezőket szombat este a Petőfi Csarnokban, a tavalyi nagy sikerű lakodalmas hagyományok bemutatása után idén a csángó „babalátó\" gazdag szokásvilágát tárják moldvai és gyimesi vendégek, hagyományőrzők segítségével a budapesti közönség elé. A fiatal pusztinai–gyimesfelsőloki pár saját maguk megélt élménye alapján ismerteti a radinát, amelynek során a vendégek a gyermekágyas anyának élelmet, terményt visznek, a gyermeknek ajándékot, a boldog apa pedig pálinkával, kaláccsal kínálja a látogatókat, akik közös énekléssel, tánccal ünneplik meg a gyermek születését. A holnap este hét órakor kezdődő színpadi műsort a bál fővédnöke, Áder János köztársasági elnök beszéde nyitja meg. A Csángó Bál lassan jubilál is: az idei a sorban már a tizenkilencedik.
A bál fellépői között gyimesi, pusztinai, forrófalvi, magyarfalusi idős hagyományőrzőket, fiatalokat és gyerekeket találunk, akik mellett Antal Tibor, Hodorog András, Legedi László István, Roman Stefan, Benke Róbert, Benke Viktor, Kovács Krisztián, Nyisztor Ilona és a Zerkula Zenekar lép színpadra. Hallhatjuk a Moldvában született, de egy ideje az anyaországban élő a Prima Primissima díjas Petrás Máriát, akinek kerámiáiból kiállítás is nyílik, valamint ismert énekeseket, zenészeket, mint például Herczku Ágnest, Tintér Gabriellát, Kacsó Hanga Borbálát, a Fanfara Complexát, a Tázlót, a Mentés Másként Triót, a Somos Együttest, a Szigonyt és a Zurgót.
Hagyomány, hogy a színpadi műsort reggelig tartó táncház és mulatság követi, ahol nemcsak azok táncolhatnak, akik jól ismerik a csángó kultúrát, hiszen folyamatos a tánctanítás, amibe bárki bekapcsolódhat. A tánctanításban és a talpalávaló biztosításában a hagyományőrzők és az anyaországi zenészek, táncosok is részt vesznek. A táncházak párhuzamosan zajlanak koncertekkel és egyéb programokkal, lesz például könyvbemutató, amelyen Oláh-Gál Elvira A moldvai magyarokról című könyvét ismerhetjük meg, a fotókiállításon pedig Takács Judit fotóművész a csángó magyarok mindennapjait bemutató képeit tárják a közönség elé. A legkisebbekre és a családosokra is gondoltak, akik nem tudnak késő éjszakába nyúlóan a helyszínen maradni, a színpadi műsort megelőzően ugyanis már fél öttől várja őket az évek óta népszerű Kőketánc Gyermektáncház, amely tizenkét év alatti gyermekeknek ráadásul ingyenes.
A Csángó Bál szervezői a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra kívánják felhívni a közvélemény figyelmét, és igyekeznek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, illetve felemelkedését célzó erőfeszítésekhez. Mindezt azonban úgy próbálják elérni, hogy közben élményszerűen, testközelből ismerhetik meg az érdeklődők a páratlanul gazdag moldvai és gyimesi hagyományos népi kultúrát, a csángók történelmét, ugyanakkor betekintést nyerhetnek azokba a negatív hatásokba, politikai, gazdasági és kulturális folyamatokba, amelyek ezt a felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincset fenyegetik.
