Arnóti Edit sajtóreferens a távirati irodának elmondta, hogy bár az angolszász területről átvett Valentin- vagy Bálint-napi szokások viszonylag új keletűek Magyarországon, és nem részei a magyar néphagyományoknak, a farsang és a Bálint-nap egybeesésének apropóján a szerelemmel kapcsolatos a népszokások is fókuszba kerülnek.
Hozzátette: a szerelem témája nem idegen a magyar farsangi hagyományoktól, hiszen az udvarlás, a párválasztás és főképp a házasságkötések, lakodalmak legfőbb ideje a farsang időszaka volt. A hosszú téli estéken tartott mulatozások a fonóban, a pajkos játékok, a rejtetten erotikus töltetű dalok éneklése, a tánc nyújtotta testi közelség sok-sok szerelmi kapcsolat katalizátoraként szolgált – magyarázta az intézmény munkatársa.
Akinek eddig nem sikerült meglelnie kedvesét, az most népi bűbáj segítségével megtalálhatja párját – mondta Arnóti Edit, hozzátéve, hogy a skanzen boszorkánykonyhájában szerelemkeltő és szerelmi bánatot gyógyító bájital készül, de beavatják az érdeklődőket a szerelmeslevél nevű sütemény készítésének rejtelmeibe, s a két nap során óriás bábok szerelmes jelenetei is színesítik a szabadtéri néprajzi múzeum farsangját.
A programok felidézik a farsangi alakoskodás szokását is, amikor a legények mókás, olykor rémisztő maskarát öltöttek fel mások szórakoztatására, riogatására, de fontos eleme a hétvégének a télbúcsúztatás is – emelte ki a skanzen munkatársa. A hosszú telet megelégelve farsang végén téltemetést tartottak, s „mi is meggyújtjuk a téltemető máglyát, arra biztatva mindenkit, hogy vesse papírra mindazt, amitől szeretne megszabadulni, és dobja a lángok közé”.
A gasztronómiai kínálatban ezúttal két hagyományos farsangi étel, a böjti molnárkalács és a csörögefánk kerül a középpontba.
