Újra a Királydombon hangzik el az István, a király

Novák Péter István, a királyában Varga Miklós, Nagy Feró és Deák Bill Gyula is szerepel.

2015. 02. 04. 16:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.



– Ennek ellenére fontos, hogy valamit megőrizzünk, visszahozzunk azokból az emlékekből, abból a hangulatból, ami 1983-ban meghatározta a királydombi előadás jellegét, noha tudjuk, hogy ugyanazt nem lehet ennyi év után megismételni – tette hozzá. Feke Pál úgy véli, Vikidál Gyula után, aki az ősbemutató emblematikus alakja volt, nagy kihívás Koppányt énekelni több mint három évtized elteltével, ugyanakkor kiemelte: nem lehet és nem is kell a legendás énekes helyébe lépni, a fontos, hogy valami olyasmit alkossunk, ami szintén emlékezetes marad. – Azt hiszem, a 2008-as 25 éves jubileumi Szikora-féle bemutatón, a Zsuráfszky-féle rendezésben vagy az Alföldi-féle 30 éves évfordulón ez sikerült is – fogalmazott, hozzátéve, hogy a 2008-as Társulatos előadás kapcsán már megtapasztalta, hogy az ősbemutatóval való összehasonlítgatás elkerülhetetlen. – Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a közönség mélyen megőrzi a régi emlékeket, de az újakat nyitott szívvel fogadja, hiszen az István, a király mindannyiunké, magyaroké, ezért is előzi meg minden egyes új színpadra állítását ekkora várakozás – mondta Feke Pál, aki egyébként nem először énekli Koppányt, hiszen fellépéseken, koncerteken, s így a Junior Prima díja átvételénél is megszólaltatta már egymás mellett István és Koppány legismertebb dalait.

Az István, a király – bátran mondhatjuk – meghatározta a magyar zenés színház fejlődését, hatást gyakorolt a rendszerváltás előkészítésére, és sokat tett azért, hogy a Kádár-rendszerben elnyomott nemzeti érzések újra a felszínre törjenek. A városligeti Királydombon – amit az 1983-as ősbemutató után neveztek el így – a nemzeti színű zászlók és a Himnusz olyan élményt jelentett sokaknak, hogy a mai napig nem tudnak szabadulni az emlékétől. Bár a Szörényi–Bródy szerzőpáros több zenés színpadi művet is írt, az István, a király népszerűségét később sem tudták felülmúlni, amihez kétségkívül hozzájárult elsősége a műfajban, az 1983-as premier hangulata és mindaz a sok politikai vetület, amit különböző korszakokban különböző ideológiák mentén egyesek belelátni véltek.


Az 1983-as verzióból lemez és mozifilm is készült, később az akkori Nemzeti Színház tűzte műsorára, majd 1990-ben a rendszerváltás hajnalán a Népstadionbeli Illés-koncert előtt szólalt meg. Varga Miklós ekkor játszhatta el először személyesen a címszerepet, korábban csak a hangját kölcsönözte Istvánnak. Emlékezetes volt az első erdélyi élő bemutatkozása a darabnak, amikor Csíksomlyón óriási tömeg nézte az előadást, és szintén jelentősek voltak az elmúlt évek színrevitelei. 2008-ban a darab születésének 25. évfordulóján egy egész televíziós vetélkedőt építettek a darabra, A Társulat győzteseiből álló fiatalos szereposztáshoz Szikora János készített historizáló stílusú rendezést. Később Zsuráfszky Zoltán rendezte a rockoperát, ez az előadás is eljutott Erdélybe. A legutóbbi rendezés Alföldi Róberthez kötődik, aki tavalyelőtt augusztusban a 30 éves jubileum alkalmából vitte színre a darabot.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.