Újra a Királydombon hangzik el az István, a király

Novák Péter István, a királyában Varga Miklós, Nagy Feró és Deák Bill Gyula is szerepel.

Újra a Királydombon szólal meg az István, a király, az augusztusi bemutatót Novák Péter rendezi – jelentették be szerdán a sajtó előtt a darab alkotói és főbb szereplői jelenlétében. Az új rendező személye azért is különleges, hiszen az 1983-as legendás előadás arculatát meghatározó koreográfus édesapja, Novák „Tata” volt, ráadásul maga is többször énekelt a darabban – például a csíksomlyói vagy a tavalyelőtti Alföldi-féle színrevitelben. Novák Péter „koncertszínházként” aposztrofálta a rendezést, amelyben a zene és a szöveg prioritást kap. Azt is elmondta: számára Alföldi Róbert 2013-as rendezése idézte fel leginkább az 1983-as koncepciót, amely vegyes műfajú előadás volt.

Nemcsak Novák Péter személye kötődik az egykori helyszínhez, hanem három szereplő is: István királyt Varga Miklós, a Táltost Deák Bill Gyula, Laborcot pedig ismét Nagy Feró énekli, és érdekesség, hogy az elmúlt évek számos emlékezetes István-alakítása után Feke Pált köszönthetjük Koppányként. A darab két alkotója, Szörényi Levente és Bródy János is régi helyén lép színpadra: a zeneszerző a Te kit választanál? című kezdőszámot énekli, míg a szövegírót hagyományosan Krónikásként láthatjuk, mellettük Keresztes Ildikó, Simon Bogárka, Radics Gigi, Homonnay Zsolt és Kocsis Tibor alakítja a fontosabb szerepeket. Rosta Máriától, az előadás producerétől azt is megtudtuk: felvették a kapcsolatot a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel, amelynek néhány tehetséges növendéke illusztrációkat készít majd az előadáshoz, megjelenítve, hogy mit is gondolnak a mai fiatal művészek a témáról, valamint mit jelent számukra a szüleik, nagyszüleik generációjának olyan sokat adó 1983-as bemutató üzenete. Ezeket az illusztrációkat az előadáson kivetítve láthatjuk majd.

Feke Pál, a mostani generációk Istvánja, a legendás rockopera címszereplője most Koppányként debütál a Királydombon. Lapunknak elmondta: nagy büszkeségnek és kihívásnak éli meg, hogy az ősbemutató előadóival léphet fel, és István után Koppányként állhat színpadra, hiszen – mint fogalmazott – mindent ennek a műnek köszönhet. – Az idei különös év lesz számomra, hiszen az antagonista szerepek, a másik főszereplők érnek el, Koppány mellett például A nyomorultakban Jean Valjean után Javert-t játszom. Úgy látszik, most egy olyan időszak következik a pályámon, amikor ezeket a szintén fontos ellenpólusokat is megformálhatom – fogalmazott Feke Pál. A musicalszínész hangsúlyozta: a Királydomb óta – ami tulajdonképpen az első igazán nagy zenés színházi produkció volt Magyarországon – rengeteget változott a musicaljátszás, sokkal árnyaltabb lett a színészi játék és egész más az énekesi megfogalmazás stílusa is.

– Ennek ellenére fontos, hogy valamit megőrizzünk, visszahozzunk azokból az emlékekből, abból a hangulatból, ami 1983-ban meghatározta a királydombi előadás jellegét, noha tudjuk, hogy ugyanazt nem lehet ennyi év után megismételni – tette hozzá. Feke Pál úgy véli, Vikidál Gyula után, aki az ősbemutató emblematikus alakja volt, nagy kihívás Koppányt énekelni több mint három évtized elteltével, ugyanakkor kiemelte: nem lehet és nem is kell a legendás énekes helyébe lépni, a fontos, hogy valami olyasmit alkossunk, ami szintén emlékezetes marad. – Azt hiszem, a 2008-as 25 éves jubileumi Szikora-féle bemutatón, a Zsuráfszky-féle rendezésben vagy az Alföldi-féle 30 éves évfordulón ez sikerült is – fogalmazott, hozzátéve, hogy a 2008-as Társulatos előadás kapcsán már megtapasztalta, hogy az ősbemutatóval való összehasonlítgatás elkerülhetetlen. – Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a közönség mélyen megőrzi a régi emlékeket, de az újakat nyitott szívvel fogadja, hiszen az István, a király mindannyiunké, magyaroké, ezért is előzi meg minden egyes új színpadra állítását ekkora várakozás – mondta Feke Pál, aki egyébként nem először énekli Koppányt, hiszen fellépéseken, koncerteken, s így a Junior Prima díja átvételénél is megszólaltatta már egymás mellett István és Koppány legismertebb dalait.

Az István, a király – bátran mondhatjuk – meghatározta a magyar zenés színház fejlődését, hatást gyakorolt a rendszerváltás előkészítésére, és sokat tett azért, hogy a Kádár-rendszerben elnyomott nemzeti érzések újra a felszínre törjenek. A városligeti Királydombon – amit az 1983-as ősbemutató után neveztek el így – a nemzeti színű zászlók és a Himnusz olyan élményt jelentett sokaknak, hogy a mai napig nem tudnak szabadulni az emlékétől. Bár a Szörényi–Bródy szerzőpáros több zenés színpadi művet is írt, az István, a király népszerűségét később sem tudták felülmúlni, amihez kétségkívül hozzájárult elsősége a műfajban, az 1983-as premier hangulata és mindaz a sok politikai vetület, amit különböző korszakokban különböző ideológiák mentén egyesek belelátni véltek.

Az 1983-as verzióból lemez és mozifilm is készült, később az akkori Nemzeti Színház tűzte műsorára, majd 1990-ben a rendszerváltás hajnalán a Népstadionbeli Illés-koncert előtt szólalt meg. Varga Miklós ekkor játszhatta el először személyesen a címszerepet, korábban csak a hangját kölcsönözte Istvánnak. Emlékezetes volt az első erdélyi élő bemutatkozása a darabnak, amikor Csíksomlyón óriási tömeg nézte az előadást, és szintén jelentősek voltak az elmúlt évek színrevitelei. 2008-ban a darab születésének 25. évfordulóján egy egész televíziós vetélkedőt építettek a darabra, A Társulat győzteseiből álló fiatalos szereposztáshoz Szikora János készített historizáló stílusú rendezést. Később Zsuráfszky Zoltán rendezte a rockoperát, ez az előadás is eljutott Erdélybe. A legutóbbi rendezés Alföldi Róberthez kötődik, aki tavalyelőtt augusztusban a 30 éves jubileum alkalmából vitte színre a darabot.