A kiállítás anyagát Gyarmati Fanni tavaly februári halála után örököse, unokahúga, Vári Györgyné Milch Hermina ajándékozta a kerületi önkormányzatnak. Ő maga kezdeményezte az emlékszoba felállítását. Az eredeti tárgyak restaurálást követően kerültek a művelődési központ aulájában kialakított szobába, amely betekintést enged a költő és felesége személyes terébe.
– A rendhagyó kiállítás életműlenyomat, amely méltó emléket állít a Radnóti Miklósnak és feleségének – fogalmazott megnyitóbeszédében Tóth József, a kerület polgármestere. Majd Gyarmati Fannit idézve hangsúlyozta, nem a művészeknek kell emlékhelyet állítani, hanem a művekre kell emlékeznünk.
Hozzátette, a költő özvegye mereven elzárkózott minden kultuszképzés elől. A tárgyi emlékek gyűjtése és őrzése a halálával véget ért, ezért álszent dolog megkérdőjelezni a végakaratát. Gyarmati Fanni sosem akarta egyben tartani a költő hagyatékát, a kéziratokat pedig a legalkalmasabb intézményre, a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta – mondta a polgármester.
Ferencz Győző irodalomtörténész, a Radnóti-hagyaték gondozója elmondta, az emlékszobából minden bizonnyal kultuszhely lesz. – Az irodalmi kultusz a tiszteletadás jele és szakrális igény kielégítése egyszerre. Radnóti életművét 1946-os újratemetése óta folyamatosan igyekeznek kisajátítani politikai célból – hangsúlyozta az irodalomtörténész.
– Radnóti életműve a kritikai gondolkodás iskolapéldája, amelyet az üres rajongás a lényegétől foszt meg. Ám ahogy az emlékszoba bizonyítja, a kultuszban is megtalálhatjuk a kritikai szemléletet, ami létjogosultságát bizonyítja – fogalmazott Ferencz Győző. Kiemelte, a rekonstrukció legfőbb szempontja a hitelesség volt, egyetlen fogas, valamint egy újraszőtt hasonmás szőnyeg kivételével minden tárgy eredeti.
– Az emlékhely nem a mártíriumot hangsúlyozza, a látvány is ez ellen hat „a maga szolid hétköznapiságával” – mutatott rá az irodalomtörténész. Hozzátette, a szobának köszönhetően a RaM rákerül a magyar kulturális emlékezet térképére.