Beléphetünk Radnóti Miklós hálószobájába

Átadták a költő és özvegye szobájának hű mását. Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni nem akarta egyben tartani a hagyatékot.

A kiállítás anyagát Gyarmati Fanni tavaly februári halála után örököse, unokahúga, Vári Györgyné Milch Hermina ajándékozta a kerületi önkormányzatnak. Ő maga kezdeményezte az emlékszoba felállítását. Az eredeti tárgyak restaurálást követően kerültek a művelődési központ aulájában kialakított szobába, amely betekintést enged a költő és felesége személyes terébe.

– A rendhagyó kiállítás életműlenyomat, amely méltó emléket állít a Radnóti Miklósnak és feleségének – fogalmazott megnyitóbeszédében Tóth József, a kerület polgármestere. Majd Gyarmati Fannit idézve hangsúlyozta, nem a művészeknek kell emlékhelyet állítani, hanem a művekre kell emlékeznünk.

Hozzátette, a költő özvegye mereven elzárkózott minden kultuszképzés elől. A tárgyi emlékek gyűjtése és őrzése a halálával véget ért, ezért álszent dolog megkérdőjelezni a végakaratát. Gyarmati Fanni sosem akarta egyben tartani a költő hagyatékát, a kéziratokat pedig a legalkalmasabb intézményre, a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta – mondta a polgármester.

Ferencz Győző irodalomtörténész, a Radnóti-hagyaték gondozója elmondta, az emlékszobából minden bizonnyal kultuszhely lesz. – Az irodalmi kultusz a tiszteletadás jele és szakrális igény kielégítése egyszerre. Radnóti életművét 1946-os újratemetése óta folyamatosan igyekeznek kisajátítani politikai célból – hangsúlyozta az irodalomtörténész.

– Radnóti életműve a kritikai gondolkodás iskolapéldája, amelyet az üres rajongás a lényegétől foszt meg. Ám ahogy az emlékszoba bizonyítja, a kultuszban is megtalálhatjuk a kritikai szemléletet, ami létjogosultságát bizonyítja – fogalmazott Ferencz Győző. Kiemelte, a rekonstrukció legfőbb szempontja a hitelesség volt, egyetlen fogas, valamint egy újraszőtt hasonmás szőnyeg kivételével minden tárgy eredeti.

– Az emlékhely nem a mártíriumot hangsúlyozza, a látvány is ez ellen hat „a maga szolid hétköznapiságával” – mutatott rá az irodalomtörténész. Hozzátette, a szobának köszönhetően a RaM rákerül a magyar kulturális emlékezet térképére.

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni 1935 augusztusában költöztek a Pozsonyi út 1. szám alatti lakásba. A költő 1944 májusáig, utolsó munkaszolgálati bevonulásáig, Gyarmati Fanni pedig tavaly bekövetkezett haláláig élt a lakásban, amelynek ajtaján mindvégig kint maradt az eredeti névtábla Radnóti Miklós nevével.

Minderről Gyarmati Fanni tavaly ősszel megjelent naplójából is értesülhetünk, amely számos új részletet tárt fel kettejük életéből és a kor mindennapjaiból.

A kétkötetes napló megjelenése idején robbant ki a hagyatékbotrány. Nagy felháborodást keltett, hogy Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni hagyatékából származó tárgyak bukkantak fel árveréseken. A politika is egyből lecsapott az ügyre, többen sürgették, hogy a Pozsonyi úti lakásból emlékmúzeumot alakítsanak ki. Az ügyet az örökös jogi képviselője és Ferencz Győző zárták rövidre közleményükkel, melyben úgy fogalmaztak:

Ha akarta volna, Radnóti Miklósné a magyar államra hagyhatta volna teljes vagyonát, de nem így tett. Radnóti Miklós és saját irodalmi hagyatékát – a kéziratokat, leveleket, dokumentumokat és fényképeket – a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Kézirat és Régi Könyvek Gyűjteményének adományozta. A végrendeletből egyértelműen kiderül, hogy a hagyaték többi részét nem akarta egyben tartani, lakását pedig nem kívánta múzeum céljaira hasznosítani. Sem a könyvek, sem a műtárgyak nem kallódnak el, ugyanis a gyűjtők gondosan őrzik őket magángyűjteményükben

A most megnyílt emlékszoba mindenki számára díjtalanul látogatható az intézmény nyitvatartási ideje alatt.