A törvényszéki szakértőként nyomozó sorozatgyilkos – aki jópofa lengyel nevet is kapott természetesen – ezek szerint a „lengyel Népszabadság”, vagyis a Trybuna Ludu című napilappal csapja agyon a bosszantó legyet, a kecsesnek legkevésbé sem mondható, böszme és régi vágású borotvával esik neki az arcának és persze a merülőforraló segítségével forral vizet.
A figyelmes néző persze érdekes társadalomtörténeti finomságokra is felfigyelhet. Így például arra, hogy „Dexterewicz” olyan fotókat nézeget, melyek valószínűleg a Szolidaritás valamelyik tüntetésén készültek, vagy éppen élelmiszerjegyeket tesz el a pénztárcájába, ami a nyolcvanas években már a béketáboron belül is meglehetősen szokatlannak számított, legalábbis a mi gulyáskommunizmusunk felől nézve, bár az utcán héderelő alkoholista már sokkal ismerősebb látványelem a korszakból nemzetközi mércével mérve is.
