Vidnyánszky Attila a Burgtheater intendánsának, Karin Bergmann-nak küldött és az MTI-hez hétfőn eljuttatott levelében kiemeli: „úgy vélem, sem Magyarországon, sem bárhol a világon nem ízléses a színpadról direkt politikai leveleket felolvasni a közönségnek, mely aligha ezért érkezik az előadásra”.
A Nemzeti Színház főigazgatója levelében emlékeztet arra, hogy a Burgtheater Mitemen való részvételének feltétele az volt, hogy rendezzenek vitát a nemzeti színház fogalmáról. Április 13-án ezért a Goethe Intézetben tartottak megbeszélést, amelyen kiderült, hogy bár sok kérdésben nem értenek egyet, van mód és szándék az együttműködésre. Emellett a Mitem programjába – a bécsiekkel egyeztetve – április 18-ára szakmai vitát szerveztek, amelyre Karin Bergmann – korábbi ígérete ellenére – nem ment el. Részvételét két nappal korábban e-levélben lemondva nem ment el a Sirály-előadásra és az azt követő, jó előre meghirdetett közönségtalálkozóra Jan Bosse, az előadás rendezője sem.
Vidnyánszky Attila levelében arra kéri a Burgtheater intendánsát, tájékoztassa, „mi volt az oka annak, hogy a társulatot ön és a rendező magára hagyta a Nemzeti Színházban, és mi az oka annak, hogy egy, az európai színházi kultúrában elfogadhatatlan eszközhöz folyamodtak munkatársai. Úgy érezzük, ezzel a magyarázattal a Mitemen örömmel részt vevő többi társulatnak is tartoznak.”
A főigazgató kitért arra is, hogy a Burgtheater társulatának felajánlották, rendező nélkül is tartsák meg a közönségtalálkozót, de ezzel nem kívántak élni. „Az előadás végén azonban egy, a magyar belpolitikával kapcsolatos utalásokkal tűzdelt levelet olvastak fel a közönségnek, mely gesztust meglehetős értetlenséggel fogadtunk. Meglehetős türelemmel viseltük azt is, amikor a Burgtheater munkatársai fasisztáztak a színpadon, próba közben” – áll a levélben.
Mint írja, a Nemzeti Színház számára megtiszteltetés színpadán fogadni a világ meghatározó színházait, így a Burgtheatert is. „A Sirály inspiratív, izgalmas előadás volt, amelyet a közönségünk jól fogadott. A jövőben is szívesen működünk együtt önökkel, ám szeretném, ha a tegnap Budapesten történteket megmagyarázná.”
A levél előzménye, hogy váratlan performansz keretében politikai nyilatkozatot olvasott fel a bécsi Burgtheater Sirály-előadása után a társulat egyik tagja a Nemzeti Színházban, a Mitemen játszott vasárnapi vendégjáték végén.
A Dornt játszó Martin Reinke a következő levelet olvasta fel a tapsrend végén németül és angolul:
Mélyen tisztelt Közönség!
Tudomásunk van arról a nehéz helyzetről, amelyben a nagyszerű magyar nép és kulturális élet jelenleg van. Demokratikus úton és demokratikus választások által olyan helyzetbe sodorta magát, amely által egyre inkább eltávolodik a demokrácia szellemétől és Európától. Aggodalommal töltenek el minket ezek a fejlemények, mint önök közül is sokakat. Ennek ellenére eljöttünk, és szívesen játszottunk önöknek. Csehov úgy képviseli közös európai kultúránkat, mint talán kevesen. Tudniuk kell, hogy összetartozunk.
Köszönjük a meghívást!
A beszéd alatt nem jelent meg az elhangzó szöveg a kivetítőn, ezzel szemben az aradi vértanúk nevét sorakoztatta fel a vendéglátó színház. A Mitemre az előzetes programtól eltérően nem jött el a társulattal a Burgtheater igazgatója, Karin Bergmann, illetve a darab rendezője, Jan Bosse.
