Az idei legfontosabb zenei történések

Fontos bejelentések alakították a komolyzenei életet, de még mindig nem tudni, lesz-e 2016-ban Bartók-év.

Természetesen a 2015-ös év sem telt el meglepő fordulatok nélkül, mindjárt az év első hónapjaiban villámcsapásként érte a magyar közönséget a hír: Kokas Katalin lemondott a Kaposfest művészeti vezetéséről. A kaposvári kamarafesztivál a városhoz kötődő hegedűművésznő által fémjelzett öt év alatt hatalmas sikert aratott, ilyen rövid idő alatt hasonló kezdeményezés ritkán éri el azt a magas színvonalat és népszerűséget még nemzetközi viszonylatban is, mint amit a Kaposfest, amely ráadásul nem is a pezsgő fővárosban tudott ekkora közönséget toborozni a komolyzenének.

A hazánk egyik büszkeségének számító programsorozat élére Bolyki György fesztiváligazgató hamar méltó utódokat talált Várdai István cselló- és Baráti Kristóf hegedűművész személyében, Várdai ráadásul édesapja révén szintén kötődik Kaposvárhoz. Az új művészeti vezetők által néhány hónap alatt tető alá hozott program elismerő kritikákat kapott, és nemcsak megtartotta a korábbi színvonalat, hanem a visszajelzések alapján még növelte is a közönség elégedettségét.

Még az év vége előtt következett be az újabb csavar a történetben: Kokas Katalin és férje, Kelemen Barnabás egy kézzel írt, fénymásolóval sokszorosított A4-es papíron jelentette be, hogy kamarazenei fesztivált indít Budapesti Nemzetközi Fesztiválakadémia néven a Zeneakadémián, időben közel a Kaposfesthez. A hír megosztotta a közönséget, sokan a kaposvári esemény „ellenfesztiváljaként\" és egyfajta „bosszúként\" aposztrofálták a kezdeményezést. Bolyki György lapunknak azonban azt nyilatkozta: a Kaposfest utánozhatatlan élményvilága és érzelmi töltete miatt nem fél attól, hogy az új fesztivál hatására az ő programsorozatuk hátrányba kerülne.

Szintén változások történtek a Zeneakadémia háza táján: szerkezeti átalakítási javaslatai miatt összetűzésbe került Vigh Andrea rektorral és a szenátussal Kupper András kancellár, akit az intézmény nyomására Orbán Viktor miniszterelnök 2015. április 30-án menesztett. Helyét Szentgyörgyvölgyi László vette át, aki a gyöngyösi Károly Róbert Főiskoláról érkezett.

Alig csitultak le a kedélyek kancellár-ügyben, amelybe egyébként még a hallgatói önkormányzat is beszállt Kupper ellenében, újabb botrány tört ki az intézményben: a hegedűművész-karmester Keller András, a Zeneakadémián rezidens együttesként alkalmazott Concerto Budapest vezetője adta be a felmondólevelét nagy sajtónyilvánosság mellett arra hivatkozva, hogy „Vigh Andrea két év óta eszközökben nem válogatva próbálja őt a Zeneakadémiáról elüldözni\".

E mögött elsősorban az a tény állt, hogy az általa irányított kamarazenei műhelyt visszaminősítették tanszékké, a tanszékvezetéshez pedig tudományos fokozat szükséges, ezzel viszont ő nem rendelkezik. Keller több tízmilliós nagyságrendű összeg visszatartásával is vádolta a Zeneakadémiát, ezek a pénzek azonban a sajtóhírek szerint később megérkeztek az együtteshez.

2015 Bartók Béla életműve szempontjából is fontos sarokpont: az év végével ugyanis lejárnak a szerzői jogai, kivéve persze a színpadi műveket, mert ott a szerzőpáros másik tagja miatt más a szabályozás. Ez nemcsak azt jelenti, hogy mostantól nem kell fizetni az előadások után, hanem azt is, hogy a darabok szabadon felhasználhatóak, akár olyan formában is, amely nyilvánvalóan szembemegy a szerző akaratával.

Bartók halálának hetvenedik évfordulója kapcsán jelentette be az MTA Zenetudományi Intézete, hogy jövőre megkezdik a Bartók-összkiadás munkálatait. A Bartók Archívum ügyében 2015-ben sem történt előrelépés. Ismert, amikor világossá vált, hogy az MTA a Bartók kéziratoknak is helyet adó Bartók Archívummal együtt a Zenetudományi Intézetet az épülő bölcsészettudományi kutatóközpontba szánja, ahol az épület méretéből fakadóan Vásárhelyi Gábor-jogörökös nem látta megfelelőnek az archívum elhelyezését, visszavette a tulajdonában lévő, az archívumban letétként elhelyezett kéziratokat mindaddig, amíg megnyugtató döntés nem születik az intézmény sorsáról.

Lovász László, az MTA elnöke most az Oktogonnál lévő, jelenleg részben házasságkötő teremként működő Batthyány-palotába helyezné a Zenetudományi Intézetet és az archívumot, a költözés ténye tehát véglegesnek tűnik. A hatalmas nemzetközi elismerést kiváltó Bartók Új Sorozat hosszú évek adminisztrációs okokra fogott vesztegelése után 2015-ben ugyan folytatódott a nagy énekkari művek – például a Négy szlovák népdal és a Négy tót népdal – felvételével, azonban a lemez hiába lett kész, technikai okok miatt csak a 2016 első felében jelenik meg, így a jövő évi rangos díjazásokról lecsúszik majd.

2015-ben arról is szó volt, hogy 2016-ban Bartók-év lesz a szerző születésének 135. évfordulója alkalmából, egyelőre azonban nem történt meg a hivatalos bejelentés. Bartók március 25-i születésnapján a nagy koncerttermek már foglaltak más jellegű előadásokkal, így ha végül lesz is emlékév, megismétlődhet a 125. évfordulón a Gyurcsány-kormány kultúrpolitikájának a számlájára írt, akkor a Fidesz számos politikusa által is méltatlannak nevezett esemény, nevezetesen hogy a születésnapon más szerző művei hangzanak el, és az előestére kell biggyeszteni az utolsó pillanatban a sebtében megszervezett emlékműsort.