Mire költi a milliárdokat az MMA?

Emelkedik a költségvetés, nőnek a juttatások, megkezdődött a Hild-villa és a leendő székház felújítása.

Emelkedett a Magyar Művészeti Akadémia akadémikusainak juttatása is: az idén már 30 ezerrel magasabb életjáradékot vehetnek fel havonta, a rendes tagok 260, míg a levelezők 190 ezer forintot. A végső cél az, hogy az MMA-tagok juttatása 2022. január 1-jétől elérje a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak havi tiszteletdíját. Ez az összeg a rendes tagok esetében 455 ezer, a levelező tagoknál 353 900 forint havonta.

De a vagyonszerzés nem korlátozódik a támogatási összeg, illetve a tagok havi apanázsának növekedésére, a köztestület jelentős ingatlanokat is kapott az államtól – a székház esetében a felújításhoz szükséges pénzzel együtt. Január közepén adtunk hírt arról, hogy az akadémia rohamléptekben tervezteti leendő székházát, az Andrássy út és a Bajza utca sarkán álló, egykor a Magyar Újságírók Országos Szövetségének központjául szolgáló épületegyüttest. A gyorsított közbeszerzési eljárást az egyetlen pályázóként közös ajánlatot tevő ABC Group Kft. és a Fazakas Építésziroda Kft. nyerte, 140 millióért készítik el a terveket.

Az MMA még 2014 novemberében jelentette be, hogy irodái az Andrássy út 101. szám alatti épületbe költöznek. Mindezt azzal indokolta, hogy a Pesti Vigadóban, amely 2014. március 1-jén került a köztestület tulajdonába, nincs elég hely az irodáknak. Az MMA ezért 2012 márciusától a Vörösmarty téri Kristályházban bérel irodahelyiségeket. A bővülő tevékenység miatt azonban „szükségessé vált egy, az MMA köztestületi és adminisztratív működésének megfelelő infrastrukturális hátteret biztosító épület”. A kormány az ingatlanvásárlásra több mint kétmilliárd forintot különített el a 2014-es költségvetés terhére, a rekonstrukcióra pedig egymilliárdot, ezt már az idei költségvetésből.

Az új székház a tervek szerint 2017 végére készülhet el, a teljes beruházás összege a kivitelezéstől függ, amelyre később írnak majd ki pályázatot. Az épület fő funkciója „az MMA választott vezetőinek, valamint az MMA titkársága 89 munkatársának elhelyezése lesz” – válaszolták kérdésünkre az akadémiánál. Mint írták, „az épületegyüttes 10 éve elhagyatott, nagyon erősen leromlott állapotban van, pedig az Andrássy út világörökségi részén lévő, impozáns építészeti és történelmi jelentőségű helyen áll. A környező épületek közül több helyi védettségű, ezekhez és a világörökségi környezethez méltó lesz a felújítást követően az épület”.

A leendő székház azonban már a felújítás megkezdése előtt is viszi a pénzt, hiszen az üres épület 24 órás őrzése havi egymillió forintba kerül. Akárcsak a Hild-villa védelme, amelyért a Pesti Vigadó őrzésével is megbízott S-System Service Védelmi és Biztonsági Kft. felel. A cég egyik tulajdonosa Kántor Tibor. A neve sokaknak ismerősen csenghet, hiszen ő volt a vezérigazgatója annak a Prostasia Zrt.-nek, amely 2010 márciusában megvette Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-jét. Ez utóbbi cég is felbukkan az MMA körül, hiszen korábban éppen ezt bízták meg a Hild-villa őrzésével, nem egészen egy évre több mint 15 millió forintért.

A Budakeszi úti Hild-villa két és fél éve, 2013 novemberében került az MMA tulajdonába, hogy ott működjön majd az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete. Hild József a klasszicista villát saját magának tervezte, 1844-ben készült el. 1889-ben átalakították, a második világháború után lakásokra osztották, majd sokáig üresen állt. 1997–98-ban újabb átalakításokat végeztek az épületen, ekkor nyerte el mai alaprajzát. A hosszú időn át kihasználatlan villa az őrzésen túl is komoly összegeket emészt fel. Helyreállításra, villanyszerelésre, valamint a park veszélyes fáinak kivágására 6,5 millió forintot, a bontási munkákra 7,6 milliót fizetett ki az MMA. Az épület átalakításával kapcsolatos közbeszerzési eljárások lebonyolítása több mint 12 millióba került, műszaki ellenőri feladatokra 20 milliót, a kiviteli tervekért pedig 31 millió forintot fizettek a Kokas Műterem Kft.-nek.

Az épület felújítása időközben megkezdődött. A felújítást végző Laki Épületszobrász Zrt.-vel kötött szerződés a munkák kezdetéül január 6-át jelölte meg, a teljesítés időtartamát pedig 436 naptári napban. Ha ezt tartja a cég, legkorábban jövő tavaszra készülhet el a villa. A kutatóintézet azonban még ezt megelőzően beköltözik az épületbe, várhatóan még az idén – közölte az MMA.

A Laki Épületszobrász Kft. újította fel többek között az egri érseki palotát, a Pesti Vigadót, a Zeneakadémiát, az Erkel Színházat vagy épp a Klauzál téri vásárcsarnokot. De dolgozott a Vígszínházon, a Szépművészeti Múzeumon, a fertődi Esterházy- és a keszthelyi Festetics-kastélyon is.

A Hild-villa teljes körű rekonstrukciójára kiírt pályázatot egyedüli ajánlattevőként nyerték el, a munkálatokat 824 millió forintért végzik majd el. Ez jelentősen meghaladja azt az összeget, amelyet eddig összesen előirányoztak – és részben el is költöttek – a kutatóintézetre: 2014-ben a 109 milliós költségvetés szinte egészét átcsoportosították a felújításra, a 2015-ös büdzsé 174,4 millió forint volt, amelynek jelentős része ment a rekonstrukcióra, 2016-ban pedig ugyanennyi és további 143,2 millió a felújításra. Az MMA saját, nem a kutatóintézetre szánt költségvetéséből egészíti ki ezeket az összeget.

A Hild-villában működik majd a művészetelméleti kutatóintézet, amely lassan két éve az érdeklődés középpontjában áll, mert jelentős összegeket költött rá az akadémia, bár kutatók csak tavaly nyár óta dolgoznak az intézetben.

Kocsis Miklós, a kutatóintézet vezetője szerint a Hild-villára azért van szükség, mert a világ minden kutatóintézetének van központja, másrészt mert itt lesz a könyvtár és a kutatóhely. A könyvtár értelemszerűen művészetelméleti gyűjtemény lesz. Hogy mennyivel tud majd mást kínálni a kutatóknak a frissen megalapított gyűjtemény, mint mondjuk az Országos Széchényi Könyvtár, arra Kocsis Miklós azt válaszolta, hogy az intézet nem általános, hanem tematizált szakgyűjteményt szeretne működtetni, vagyis az erőforrásait koncentráltan tudja felhasználni. Ennek okán előfordulhat, hogy olyan adatbázisokat is be tud szerezni, amelyekre máshol esetleg nincs forrás.

A „szállodáról”, vagyis a vendég kutatók által igénybe vehető szállásról azt mondta, hogy ahhoz egy új épületet szeretnének építeni ugyanazon a telken, erre viszont még nincs pénzük, csak távlati terv, évek múlva valósulhat meg.

A Magyar Művészeti Akadémia lapunk kérdésére azt válaszolta, hogy a kutatóintézet elsősorban kortárs, nem pedig történeti kutatással fog foglalkozni. Bár korábban Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke olyan témákat emlegetett a Magyar Időknek adott interjújában, mint a magyar bábművészet története vagy a vidéki textilművészek ténykedése a szocializmus alatt.

Mindkettő történeti kutatásnak tűnik. Kocsis Miklós szerint eleve kérdés volt, hogy hol húzzák meg a határt kortárs és nem kortárs között. Elmondása szerint az „élő mesterek mestereiig” terveznek visszamenni az időben, de lehetnek „ésszerű” kivételek. A cél azonban nem egy művészettörténeti típusú intézet, hanem a társadalom és a művészet összefüggésének és a művészeti ágak egymásra hatásának vizsgálata. Hogy milyen kutatási témák jöhetnek szóba, arra többek között a magyar animáció sikereit, a színházmenedzsmentet, az oral historyt említette Kocsis Miklós.

Eddig két félállású és öt főállású kutató dolgozik az intézményben. Felvettek egy titkárságvezetőt és egy asszisztenst is, valamint itt tevékenykedik az intézetet vezető Kocsis Miklós, akit szintén kutatóként tartanak nyilván az intézetnél, jogász-közgazdász, és az intézet megszervezésével van megbízva. Az MMA lapunk kérdésére közölte, hogy később pályázatot fognak kiírni az intézet vezetésére – Kocsis megbízatása október 31-én jár le.

Kocsis elmondása szerint a kutatók a saját szakterületüket tekintik át, majd ez alapján kutatási koncepciót tesznek le az asztalra, amely nagyjából arról szól majd, hogy milyen területek hiányoznak az eddigi kutatásokból. E háttéranyagok alapján kutatási stratégia készül, amelyet nyáron fognak nyilvánosságra hozni. Ez alapján kezdődnek majd meg a kutatások, amelyekbe bevonják majd az adott téma külsős szakértőit is.

Kocsis elmondta azt is, hogy az intézet külsősöktől is rendelt már kutatásokat, amelyek közül néhány könyv formában is megjelenik a következő hónapokban. Ígérete szerint ekkor nyilvánosságra hozzák azt is, hogy mennyiért rendelték meg a kutatásokat. Az egyik tanulmány a hazai művészeti felsőoktatás aktuális folyamatait elemzi, és a nemrég megszüntetett Educatio Nonprofit Kft.-től rendelte meg még a fennállása alatt a Magyar Művészeti Akadémia titkársága, a kutatóintézet pedig könyvet szerkeszt belőle.

A kutatóintézet érdemi működésére, vagyis a munkatársak bérére, kutatások megrendelésére, a könyvtár állománybővítésére és más szoros értelemben vett szakmai célokra saját bevallásuk szerint 2015-ben összesen 20 millió forintot szántak. Az idei évvel kapcsolatban csak azt közölték, hogy „a létszám növekedésére és az ellátandó feladatokra való tekintettel” nőni fog ez az összeg.