Leleplezték a kulisszatitkokat

Vak diákok vendégeskedtek a Katona József Színházban.

Öt éve működik a 90 decibel project, amely siketek és nagyothallók számára akarja akadálymentessé tenni a színházi előadásokat budapesti és vidéki teátrumokban. Évadonként és színházanként négy-öt előadást akadálymentesítenek, de mindez az adott településen lakó siketek számától is függ. A fogyatékkal élők integrációját és esélyegyenlőségét segíti elő az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület (Akku) is, amely a színházi előadások esetében előre rögzített, úgynevezett előnarrációkat tesz elérhetővé a látássérült nézőknek. Ezekben szó esik a díszletről és a jelmezekről, bemutatják a történetet, a szereplőket, a darab születésének a körülményeit, de néhány előadást audionarrációval is kiegészítenek. Ez azonban még elég ritka.

A Katona József Színházban június elején a Vakok Speciális Szakiskolájának (Vakoda) diákjai azonban nemcsak egy előadásra kaptak meghívást, de részesei lehettek az esti előadás előtti próbának is. A Mol szárnyai alatt működő Új Európa Alapítvány a fiatal tehetségek mellett már 11 éve támogat gyermekgyógyító szervezeteket, viszont a műszerek és egyéb egészségügyi eszközök helyett élmény- és művészetterápiás programokkal szeretnék segíteni a nehéz helyzetben lévő gyermekeket. Az alapítvány épp ezért olyan nonprofit szervezeteknek nyújt támogatást, amelyek krónikusan beteg, fogyatékkal élő vagy a lelki egészség szempontjából veszélyeztetett gyermekek rehabilitációjával foglalkozik. Ilyen például a Vak Diákok Egyesülete a Vakodában, akiknek hosszú évek óta támogatják a lovas terápiáját.

Ónodi Eszter Jászai Mari-díjas színművész, a Katona József Színház tagja négy éve jószolgálati nagykövete az Új Európa Alapítványnak. Így jött az ötlet, hogy az ő személyéhez kapcsolódva a vak és gyengén látó kamaszok megismerkedhessenek a színház működésével, végigjárhassák kulisszáit, testközelből tapasztalhassák meg, miként áll össze egy előadás, milyen apró részletekre kell odafigyelniük a színészeknek.William Shakespeare Ahogy tetszik című vígjátékára esett a választás, mert az előadás mai nyelven szól a fiatalokhoz. A darab szövege friss, humoros, szlengekkel teletűzdelt, a jelenkorra egészségesen reflektál, szövegkönyvét Nádasdy Ádám fordításának felhasználásával Závada Péter írta. A nyelvi csatározások és verbális attrakciók mellett Kovács D. Dániel rendezésének látványvilága is meglehetősen progresszívre sikeredett. S hogy ezt a Vakoda diákjai is megismerhessék, a szereplők már az előadás előtt várták a fiatalokat a színpadra.

Ők sokáig zavartan, megilletődötten figyelték a történéseket, de akadt, akinek az egész ottlét csak nyűg volt, a kamaszos dac munkált benne. Hogy a hangulatot oldja, Keresztes Tamás, a darab egyik szereplője és zeneszerzője arról mesélt a fiataloknak, hogy sok-sok dallam halt el addigra, mire rátalált a végső változatra. A színész szerint ő nem is írja a dalokat, csupán előidézi. Fekete Ernő az általa játszott szomorú-melankolikus figuráról mesélt, Tasnádi Bence Hegymegi Mátéval a közös harcukat próbálta. Eddigre már a fiúk aktívan belevetették magukat a programba, kipróbálták a darabban szereplő hangszereket, a porszívócsőből, teniszütőből, kempinglámpából és feldarabolt láncfűrészből összetákolt áramfejlesztő bicikli részeit próbálták felismerni, de előkerült egy óriási plüss-szarvas, a darab egyik fő kelléke is, aminek a gyomrában gumicukrot lehetett találni.

Kovács D. Dániel rendező az előadás születéséről mesélt: azért lett ennyire fiatalosra hangolva Shakespeare klasszikusa, mert úgy érezte, ezáltal tudja leginkább képviselni azt a korosztályt, ahova tartozik.A beavatóprogram után a diákok az előadást audiokommentátor segítségével követték végig, a narrátoruk hangszigetelt helyről kísérte figyelemmel a színpadi történéseket. Belehallgatva, voltak ugyan elcsúszások, de mivel a program első ízben, ám annál nagyobb lelkesedéssel valósult meg, így ezek a zökkenők sem voltak egetrengetők.

Az előadás után az egyik fiú elárulta, az előadás előtti beszélgetéseknél direkt nem akart odafigyelni arra, mi is zajlik a színpadon, mert nem akarta, hogy megzavarja a megértésben, végigkövetésben az, hogy tudja, mi fog történni. A visszajelzések alapján úgy a diákok, mint a kísérőtanárok fontosnak tartják az ilyen programokat, s remélni lehet, lesz folytatása a Katona József Színház és az Új Európa Alapítvány együttműködésének.

A Jármika Jövőkép Gyermekalapítvány által fenntartott, önerőből és magántőkéből finanszírozott, kőszínházi szervezettséggel működő Hadart Színház minden előadását az esélyegyenlőség színházon belüli megteremtésének jegyében állítja színpadra, így azok siketek és nagyothallók is számára is élvezhetők. A Háda János által vezetett teátrum, ahol a József Attila Színház, az egykori Budapesti Kamaraszínház és a Madách Színház színészei lépnek fel, a 2015/2016-os évadban 150 előadást játszott több mint 60 településen, 35 ezer néző előtt.

A fennállásának ötödik évadát szeptemberben ünneplő teátrum műsorát elsősorban vígjátékok alkotják: az Oscarral, a Tévedések vígjátékának mai változatával, az Őrületek tornyával, az Őnagysága kabaréja című zenés komédia mellett országszerte nagy sikert arattak az egyik legnépszerűbb off-broadway musical adaptációjával, az Apácákkal, amelyben Vándor Éva, Voith Ági, Mérai Kata, Zakariás Éva és Laurinyecz Réka alakítja a főszerepeket. 2013-as bemutatója óta közel kétszázszor játszották a Süsü, a sárkány kalandjai című zenés mesejátékot, amit június 25-én, a Múzeumok éjszakáján az MTVA Látogatóközpontban ad elő a társulat.

– Legfőbb társadalmi szerepvállalásunkkal, az akadálymentesítő és érzékenyítő programunkkal kapcsolatban már elmondhatjuk, hogy a siketeknek szóló jelelést elfogadta, sőt szereti a színházlátogató közönség és a színészek is, mert a jelnyelvi tolmács dramaturgiailag szerves része a darabnak, Spinnerné Takács Erika színészi produkcióval van jelen a színpadon. Az elfogadás és az elfogadtatás, a társadalmi integráció a fő célunk, ezért akkor is jelelünk, ha nem ül hallássérült a nézőtéren. Azt szeretnénk, hogy teljesen természetes legyen: vannak olyan felnőttek és gyermekek, akik a „kézmozdulatokkal\", azaz jeleléssel és szájról olvasással boldogulnak, és nekik is ugyanúgy járnak a színház nyújtotta élmények, mint halló társaiknak – fogalmazott évértékelőjében Háda János.

A 2016/2017-es jubileumi évadban a jelnyelvi tolmács bevonásával készített színházi előadások mellett vakoknak szóló darabbal is készülnek, s szeretnének minél több hátrányos helyzetű településre is eljutni. (M. S.)