Már állnak a dzsámik Szigetváron

Elkezdődött a szigetvári vár felújítása, mégsem fogadhatja téglaeső a török, horvát és a magyar államfőt.

A szigetvári vár rekonstrukciójának része lesz egy régészeti feltárás is, megelőzendő a történelmileg hiteltelen helyreállítást. (Szakmai vita tárgya, hogy a belső vár, ahonnan Zrínyiék kitörtek, pontosan hol állt. A jelenleg látható várfalak a török időkből valók.) Ami megnyugtató: ugyanis van, aki a magyar műemlékvédelem megszűnésének idejét 2014 augusztusára, a diósgyőri vár újjáépítésének befejezésére teszi. (Lővei Pál művészettörténész hosszú cikkben részletezte az Építészfórumon, eleink miért nem láthatták sosem abban a formában a várat, amelyet most elnyert.) Az UNESCO műemlékvédelmi szervezete, az Icomos magyar bizottsága ebbéli tehetetlenségét jelezve az idén önmagának ítélt citromdíjat, a múlthamisítást egyébként a néhány hete még az L. Simon László nevével fémjelzett Nemzeti várprogram tette lehetővé.

Egyébként L. Simon a Miniszterelnökség államtitkáraként tavasszal Szigetvárt is „megvédte” a töröktől. A város főépítésze, az Együtt színeiben politizáló Berkecz Balázs ugyanis év elején arról tájékoztatta az ATV-t, hogy a váron belül található Szulejmán-dzsámi minaretjének helyreállításával nem Zrínyi Miklósnak, hanem Nagy Szulejmánnak építenek emlékhelyet. A váron belül található Andrássy-kastély része a dzsámi, ami Mekka felé tájolt imafülkéjével, valamint a falain látható török, arab, perzsa felirattöredékeivel műemléki ritkaság, nem kérdéses, hogy autentikus helyreállítása növelné a vár turisztikai vonzerejét. Csonka minaretjét azonban le kell fedni, mivel a jelenleg inkább kéményre hasonlító építmény beázik. Berkecz azonban arról értesült, az egri után Magyarország egykor második legmagasabb minaretjét teljesen újjáépítik, amit az ATV mellett szintén a Hit Gyülekezetéhez kötődő Hetek úgy tálalt: muszlim zarándokhely épül török pénzből Szigetváron, Erdogan úgymond neoottomán törekvése részeként. L. Simon eztán jelentette ki, hogy nem épül vissza a minaret, s nem lesz zarándokhely Szigetváron. (Koch Péter 2014-es terveiben is a minaret kiegészítése szerepelt, nem az újjáépítése.)

Mindenesetre Vass Péter polgármester sem Szigetvár iszlamizációjának tervéről számolt be a sajtóbejáráson, hanem arról, miképp szeretnék turisztikailag vonzóvá tenni a várost – amivel talán az itt is tapasztalható elvándorlást is megállíthatnák. Ennek részeként a vár északi kapujánál folytatják majd a négycsillagosnak tervezett kazamatahotel építését, amelynek vendégseregét nemcsak Zrínyi és a vár, hanem a termálfürdő növekvő hírétől is remélik.

Tény azonban, hogy Szulejmán emlékét Szigetvár szívében is megtaláljuk. A Zrínyi téren álló Szent Rókus-templomot ugyanis Ali pasa dzsámijából építették át barokk stílusban, a templom a mai napig őrzi a török építészeti emlékeket. (Ali pasa volt az, aki Zrínyit lefejezte.) A templom freskóján Dorffmeister István nemcsak Zrínyi halálát örökítette meg, hanem Szulejmánét is. A templomot 1789-ben II. József király is felkereste, bizonyosan nem a szultán nyomát kutatva. Dzsámi van Szigetváron, kettő is, zarándokhely is, a kisváros mellett.

Magyarországon több muszlim zarándokhely is található, ilyen Gül Baba türbéje Budapesten, Idrisz Baba türbéje és Jakováli Hasszán dzsámija Pécsett. Tisztelet övezi a Magyar–török Barátság Parkot is, amelyet Szulejmán születésének 500. évfordulóján építettek török pénzből azon a helyen, ahol a szultán sátra állt. Az emlékhely – Szulejmán szimbolikus síremlékével – 1994-ben nyílt meg, mintegy száz évig a török állam rendelkezik felette, eddig több tízezren keresték fel Törökországból. A kezdetektől a megbékélést, nem pedig a „neoottomán törekvéseket” hirdeti – 1997-ben Zrínyi Miklósnak is épp akkora méretű szobrot emeltek, mint Szulejmánnak.

Az első balkáni háború idején, 1912-ben Magyarországra, így Kaposvárra is több száz török katonát internáltak, akik – köszönhetően a két nép között barátira fordult viszonynak, lásd a Thököly-féle felkelés, a Rákóczi-, illetve az 1848–49-es szabadságharc utáni időszakot, amikor a törökök befogadták a magyar, illetve lengyel emigránsokat – meglehetősen szabadon mozoghattak hazánkban. Nekik is részük van abban, hogy a Szigetvár-Turbékon található Segítő Szűz Mária-kegytemplom falán török és magyar nyelvű tábla hirdeti 1913 óta, hogy Szulejmán szíve és belső részei azon a helyen lettek eltemetve. (Most már tudjuk, tévesen.) Az 1970-es évek elején ásatás is igyekezett bizonyítani, hogy a kegytemplom Szulejmán síremlékére épült, s akkor derült ki: a közeli turbéki szőlőhegy is hódoltság kori régészeti lelőhely.

Magyar és török kutatócsoport 2013-ban kezdett a turbéki szőlőhegyen újabb ásatásokba, s múlt év decemberében jelentették be: nagy valószínűséggel megtalálták Szulejmán türbéjének helyét, amelyet több mint egy tucat történeti forrás említ. Az egykori mauzóleum mellett egy derviskolostor részleteit is feltárták, továbbá egy laktanyaépület maradványai is előkerültek a föld alól. Feltehetően egy oszmán település vette körül a szultán sírhelyét, amelyet fénykorában akár 700-an is lakhattak – mondta Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem professzora, a kutatás vezetője. (Mellette Hencz Erika régész és Kitanics Máté tudományos munkatárs irányítja a kutatást.) A sírkomplexum idei ásatási munkálatai pénteken fejeződtek be, a kutatómunkát a magyar és a török állam finanszírozza. Nem kizárt, hogy a szőlők és gyümölcsfák alatt egy keresztény város romjai is vannak. (T. G.)