Az Ormánságban rendez új fesztivált a Művészetek Völgye alapítója

Bőköz halmozottan hátrányos helyzetű: szegénység, elnéptelenedés, iskolák, posták bezárása sújtja.

Halmozottan hátrányos helyzetű településről van szó: szegénység, elnéptelenedés, iskolák, posták bezárása sújtja a perifériára szorult vidéket. A közmunkának köszönhetően a munkanélküliség az utóbbi években egyre inkább visszaszorul, és vele együtt a valamikor „megélhetésinek” nevezett bűnözés is. Az Ős-Dráva-program pedig reményt adhat arra, hogy mielőbb megkezdődik a régió komplex fejlesztése is.

Az Ormánság azonban sokaknak ismeretlen terület még mind a mai napig, pedig a Zempléni-hegység és a Balaton-felvidék mellett hazánk egyik legigézőbb vidéke. A talpas házak hazája ez, a gyakori árvizek miatt faragott tölgyfa gerendákra építették őket. Ha árvíz volt, vagy a család elköltözött, akkor a házakat görgők segítségével egyszerűen csak odébb vontatták. Ezek a házak még ma is állnak, ahogy gyönyörű festett kazettás templomokat is láthatunk, ha erre járunk.

De ezek adnak majd otthont az Ormánság–Bőköz-fesztiválnak is, amelyet Márta István hívott életre. A zeneszerző-rendező az idei első rendezvényt alapkőletételi fesztiválként aposztrofálta, a programoknak a horvát határ melletti Kémes, Szaporca, Tésenfa, valamint a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Ős-Dráva Látogatóközpontja ad helyet.

Az első rendezvényt eredetileg csak a jövő évre tervezték, de Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, aki szorosan kötődik a térséghez, és elvállalta a fővédnöki tisztséget is, meggyőzte az ötletgazdát, hogy nincs értelme tovább várni, túl sokáig maradt magára az Ormánság.

Másfél hónap alatt kell így megszervezni a programokat, de így is sok segítséget kaptak, partnerséget vállalt a Hagyományok Háza, a Filharmónia Magyarország, a Janus Pannonius Múzeum is. Minimális költségvetés is a rendelkezésre áll: a kulturális tárca 6,5 millió forinttal támogatja a mostani eseményt, a három falu több mint kétmillió forintot áldozott rá, míg a megye egy kisebb összeggel járult hozzá.

Az Ormánság–Bőköz-fesztivált nemcsak azzal a céllal hívták életre, hogy felhívják a figyelmet a kelet-ormánsági zárványtérség ökológiai kincseire, épített örökségére, a helyi hagyományokra, valamint az ott őrzött népdalkincsekre és gasztronómiai értékre, de azért is, hogy kinyissák a világot az ott élők számára.

Leginkább színházi és zenés programokat kínálnak: koncertezik Szirtes Edina Mókus, Boros Misi, Ferenczi György és a Rackajam, Gryllus Vilmos, David Yengibarian, Hobo, Pál István Szalonna és bandája. Nyílt balettórát tart felnőtteknek és gyerekeknek a Pécsi Balett társulata, Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója mesterségbemutatót, Szőke András pedig az egyik helyi ételspecialitás, a fehér hurka rejtelmeit tárja fel. Varnus Xavér a szaporcai református templomban ad jótékonysági koncertet, ahol a templom 1888-ban készült Angster-orgonájának felújítására gyűjtenek.

A régióval foglalkozó dokumentumfilmeket is vetítenek, látható lesz Kisfaludy Andrástól Az Ormánság senkié se, Kovács Kristóf Malaccal teljes és Besence open című alkotása, illetve a Kodolányi János Földindulását feldolgozó két játékfilm is, Cserépy Arzén 1939-es és Pozsgai Zsolt 2014-es rendezése.

Aki szeptember 23–25. között ellátogat a fesztiválra, az Ormánság legszebb arcát ismerheti meg; kenutúrázni lehet a szaporcai Fekete-vízen, míg a Hétöles-tónál pecabajnokságot rendeznek, meg lehet ismerni az őshonos magyar állatokat, a mangalicát, a hucul lovat és a parlagi kecskéket.

A fesztivált beharangozó szerdai sajtótájékoztatón Márta István elmondta, hogy a program részeként és kultúrmissziót teljesítve, a fesztivál után szeptember 26-án a kémesi általános iskola diákjai látogatnak el a fővárosba. A kisebbeket a Fővárosi Állat- és Növénykertben látják vendégül, míg a felsőbb osztályosok a Nemzeti Színházban nézhetik meg a Csongor és Tünde előadást.