Futótűzként spriccelt szét a hír: hat magyar turista megszentségtelenítette az ókori római Pompeji romjait. Az Il Mattino beszámolója szerint a magyarok szofista filozófusokat meghazudtoló mozdulatokkal pózoltak a Vezúv 79-es kitörésekor elpusztult város egyik bazilikaépületének oszloptöredékein. Erről fotókat is feltöltöttek a Facebookra. Ezeket az olasz lap is bemutatta, majd hozzátették, az egész olasz sajtót sokkolták az események.
A UNESCO világörökségi listájára 1997-ben felkerült régészeti park vezetője, Massimo Osanna megjegyezte, a magyarok magatartása ékes példája a kultúra és az érzékenység hiányának. Hozzátette, az ilyen viselkedés nagyon megnehezíti a szakemberek munkáját, akiknek elsődleges célja az állagmegóvás. Egyúttal azt is megjegyezte, sajnos a közoktatás nem mindig megfelelő ezen a téren: már, hogy ott elmagyarázzák a diákoknak, miért nem illik műemlékekkel ilyesmit csinálni.
Az olaszok feljelentést is tettek az ügyben. Amennyiben pedig kiderül, hogy kárt tettek a romokban, úgy a helyi és a nemzetközi örökségvédelmi törvények szerint büntetés várhat a magyarokra. S hogy ez mennyire komoly, az Iszlám Államot például háborús bűncselekményekkel vádolják az ugyancsak ókori Palmüra romjainak szándékos pusztításai miatt. (Nyilván más liga, de jelzésértékű.)
Az eset kapcsán azonban érdemes néhány megjegyzést tenni:
Ezt a mostani ügyet eme kontextusban érdemes jól átrágni, azt mindenképp aláhúzva, a magyarok pompeji „teljesítménye” szánalmas, még úgy is, hogy azt látjuk, a múlt iránti tisztelet semmibe vétele egyre aggasztóbb méreteket ölt. A műemlékek ugyanis menők, s nem holmi gagyi, kamu Kung Fu Panda-pózokban történő vergődésre valók.
