Nagy Imre nem volt igazi hős?

Schmidt Mária a Heti Válasznak adott interjúban az MSZP-ről, a Népszabadságról és a menekültekről mesélt.

A nagy botrányt kiváltó 1956-os emlékdal kapcsán a kormánybiztos hangsúlyozta, a sajtó azért támadta a dalt, mert az „túl jó”. Szimbólum lett, ezért az egész emlékévet a sárba akarták rántani, pedig mindenki a szívét-lelkét belerakta a munkába. A felvételen készült fotókon látszik, milyen boldogok a művészek. „Ők, ahogy a projektért felelős legtöbb szakember, ingyen dolgoztak” – mondta Schmidt, két sorral lejjebb azonban már azon bosszankodott, hogy a sajtó keltette hisztéria miatt senki sem merte felvenni a jogos jövedelmét.

Andrzej Duda lengyel államfő október 23-i ünnepi vendégségéről szólva a kormánybiztos kifejtette, Lengyelország érzelmi alapon áll Oroszországhoz, a magyar kormány azonban a reálpolitika irányába mozdult el, hiszen a nagyhatalom „itt volt és itt lesz a közelünkben”. A visegrádi államokat „a kommunizmus emlékén túl” összeköti az is, „ahogy a nyugati, »fejlett« országok kezelnek minket”. A térség összeszervezésében „múlhatatlanok Orbán Viktor érdemei” – mutatott rá Schmidt Mária.

Bejött egymillió ember, akikkel nem tudunk mit kezdeni – foglalta össze dióhéjban a menekültválságot a kormánybiztos. „Ugyan miért kellene a nyakunkba venni egy olyan problémát, amelyet nem mi okoztunk? (…) Az egész ügy mögött az áll, hogy a nyugati elit retteg a balliberális médiától, s csak olyat mer mondani, ami neki tetszik.” Ennek ellenére azonban már „tektonikus változások zajlanak” a nyugati politikában, s mindezek a magyar döntéseket igazolják. Így még ha nincs a bölcsek köve a magyar kormány zsebében, „érdemes lenne néha odafigyelni rá” – zárta az interjút a kormánybiztos.