Amikor az iskolában arabozzák a kislányt

Nem ködös elvek: életek, szenvedések. A Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm-fesztiválon jártunk.

Háború helyett „csak” a kilátástalansággal kell megküzdeniük Trencsényi Klára Reményvasútja főhőseinek. Főszerepben a hamar felnőtté váló tizenévesek és a magyar Gyermekvasút, amely még mindig, mintha csak a kommunizmusból lépett volna elő, őrzi a pajtáskodós fegyelmezettséget és a gyermeki komolyságot. – Csak most már az ott lévő gyerekek a Facebookon üzennek a következő állomáson lévő társuknak, ha a vonat elindult – hallhatjuk a vetítés után a rendezőtől. – Se felnőtt, se gyerek nem akarok lenni – a Légy jó mindhalálig főhőse helyett ezt a filmbéli fiútól, a nagyon is valóságos Viktortól halljuk.

És tény: ha magukra hagyottakról, elfeledettekről akarunk beszélni, nem árt, ha tényleg szembetalálkozunk olyanokkal, akiknek mindennapos tapasztalatuk ez a küzdelem.

Trencsényi filmje igényes, szép munka, a történet viszont igazán a film vége után kezd el hatni, amikor szembesülhetünk a rendezőnőtől a szereplők további életéről. A Reményvasútban látunk egy fiút, Gergőt, aki Kaposváron kíván tanulni, miközben a családja már Németországban él, és Skype-on csábítgatják, hátha ott jobb sora lenne. – Nem tudom, a magyar oktatás mégis jobb a németnél – mondja a filmben Gergő, hogy aztán Trencsényitől halljuk: mégis azon gondolkozik, talán jobb volna kimennie. És ugyanott vannak, csak minden egy kicsit rosszabb. A szülők egészségi állapota romlott, gondolkoznak, hogy jöjjenek-e haza, vagy mégiscsak a német nyugdíjrendszer lesz jobb számukra.

A magyar reformok működnek – látjuk a kormányplakátot az elsuhanó vonatablakból, de tényleg csak villanásszerűen, a film pont nem az ilyenekre igyekszik helyezni a hangsúlyt. Aztán már más plakátok hatásáról értesülünk: a filmbeli kislány, Kármen gázai apától származik.

– Amióta elkezdődött a migránsozás, bántják az iskolában, büdös arabnak szólítják, a jegyei is leromlottak

– értesülünk Trencsényitől. – Minden kis kirakódarab a mai valóságot tükrözi – teszi hozzá. Akad legalább szerencsés fordulat is: a filmben még kilakoltatást is látunk, Trencsényi szerint pedig több családtól is hallották a vetítéseken, hogy ők is szembenéztek már hasonlóval. Egy másik vetítésre viszont egy nagykövet jött el civilben, aki aztán munkát ajánlott a kilakoltatott asszonynak. Szerencsére már negyedik hónapja dolgozik is.