Véres szkafandert látunk, benne félholt űrhajós, akit társai cipelnek. Majd hirtelen behatolunk az asztronauta elméjébe, emlékképek pörögnek, hangok, fények, villanások. Akár egy űrbéli horror képsorai is lehetnének, de ez a Mars – Utunk a vörös bolygóra című NatGeo-sorozat nyitójelenete. A széria első részét vasárnap este sugározza a csatorna.
Nagy fába vágta a fejszéjét a National Geographic, hiszen a dokumentarista ismeretterjesztést részben elengedve fikciós sci-fit készített. A Mars 2033-ban játszódik, és az első űrhajósok történetét meséli el, akik a vörös bolygóra léptek. De teljesen mégsem szakadt el a sorozat a tudománytól, a jövőben játszódó részek felváltva futnak 2016-os interjúkkal, riportokkal, amelyeket valós személyekkel, valódi helyszíneken forgattak. A műfajok keveréséről a Mars producere, az Oscar-díjas rendező, Ron Howard szeptemberben lapunknak adott interjújában elmondta, sokkal érzelemdúsabban tudnak bemutatni egy tudományos témát, ha ötvözik a dokumentumfilmes és a nagyjátékfilmes elemeket.
Egy rövid felvezetés után az elméleti alapozás következik: az ember alapjában véve felfedező lény, kíváncsisága újabb és újabb meghódítandó területek felé hajtja. Híres hajósok képe, majd Amelia Earhart és Gagarin villan fel egy-egy pillanatra, végül elérkezünk a jövőbe: az első Mars-expedícióhoz, amely a NatGeo szerint szükségszerű következménye az emberi fejlődésnek.
Ám nem csak a kíváncsiság és a kalandvágy miatt. A sorozat dokumentumrészében megszólal Elon Musk amerikai üzletember is, akinek neve egyebek mellett az elektromos autókat gyártó Tesla Motorsszal és az elektronikus kereskedelmet segítő PayPal rendszerrel kapcsolatban lehet ismerős. Ő alapította a SpaceX nevű űrkutató céget is, amely egy Mars-küldetésre is alkalmas űrhajó kifejlesztésén is dolgozik. Gyakori megszólalásai és a SpaceX projektjeinek részletes bemutatása néhány pillanatra egy monumentális reklámra emlékeztet, de az alkotók olyan ügyesen szőtték bele ezt a szálat a történetbe, hogy bár feltűnik, egyáltalán nem zavaró. Musk fogalmazta meg a sorozat egyik legfontosabb üzenetét: vagy bolygóközi faj leszünk, vagy elpusztulunk.
A széria jelentős részét Magyarországon vették fel – a marsi jelenetek kivételével, amelyeket Marokkóban forgattak. Már az első részben felfedezhetjük a ferihegyi reptér 1. terminálját és a Bálnát. A Daedelus névre keresztelt űrhajó, illetve a marsi űrbázis belső felvételei mind az Origo Filmstúdióban készültek. Sok magyar filmes is részt vett a projektben, két magyar színész, Sarbó Kata és Haumann Máté már az első részben felbukkan.
A Mars remek keveréke a könnyed ismeretterjesztésnek és a látványos sci-finek. Tudományos felvetéseit kellően alátámasztják, az erkölcsi üzenet azonban már kissé naivnak tűnik. Az expedíció nemzetközi együttműködése globális összeborulást vizionál: a nemzetek egymásba karolva szurkolnak a hat űrhajósnak, hogy küldetésükkel új szintre emelkedhessen az emberiség. Ez az elmúlt hetek-hónapok eseményeit látva kevésbé valószínű, mint az, hogy 2033-ra elérjük a Marsot.
