Vajon hányan tudják, hogy J. R. R. Tolkien milliók által olvasott, világhírű meséjéből nemcsak film született, hanem szimfónia is? A Gyűrűk ura-trilógia ihlette ugyanis a holland zeneszerzőt, Johan de Meijt arra, hogy szimfonikus költemények mintájára öttételes szimfóniában foglalja össze a mese 1500 oldalas cselekményét. Gandalf nevét viseli a nyitótétel, amely a bölcs és nemes varázsló portréját festi meg zenei eszközökkel, a második a Lothlórien, azaz Középfölde egyik erdejébe vezet – több hangfestő elemmel él, például fafúvósok által csiripelnek a regénybeli egzotikus madarak.
A harmadik tétel címe Gollum (született Szméagol), a szörnyeteg gnómot egy szoprán szaxofon hangja idézi meg; negyedik tétel, az Út a sötétben két részben vezet végig a törpök birodalmában: az első Mória bányáit a második pedig – törp nyelven Khazad-dúm – hídjait mutatja be. A zárótétel a hobbitokról szól, amelyben a számtalan kaland után végre békében térhetnek vissza a Megyébe, s mintegy himnikus pátosszal jeleníti meg a szerző az egyszerűségüket és vidámságukat.
A mű ősbemutatója 1988-ban volt Brüsszelben, tehát még jóval a film megjelenése előtt. Azóta a komponista díjak sokaságát zsebelte be érte, és a művet neves zenekarok játsszák világszerte.
Többek közt ezt a művet tűzi műsorra a Szent István Zeneművészeti Szakközépiskola Fúvószenekara vasárnap este hat órakor kezdődő hangversenyén a Müpában. Fiatalok ülnek majd a színpadon, és remélhetőleg nagy számban a közönség soraiban is, ez a záródarabként elhangzó szimfónia ugyanis számukra is ismerős témát dolgoz fel.
A Makovecz Pál által vezényelt hangversenyen Tarkövi Gábor trombitaművész játssza Arutjunjan Trombitaversenyét, amely szintén ritkán hallható mű itthon: az örmény zeneszerző nem épp a legismertebb komponista – már csak azért sem tudott kitűnni a kortársai közül, mert Hacsaturján árnyékában működött. Két műve azonban nemcsak ismert, hanem igazán kiváló is, és ezek egyike az 1950-ben komponált Trombitaversenye.
Különlegessége az, hogy a trombita adottságaira épül, valamint rendkívül virtuóz mű, magas technikai tudást vár el az előadótól, és az akkoriban egyre népszerűbbé váló jazz elemeit is integrálja. Érdekes még a számtalan filmből is ismert, temetéseknél, halálhírénél játszott, mindenki fülében ott csengő műrészlet, az amerikai Samuel Barber Adagiója, amely egyik vonósnégyesének lassú tétele, illetve Kabalevszkij Romain Rolland elbeszélésére komponált Colas Breugnon című operájának nyitánya.
