Kivégzett apácák az Operában

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A történet a félelemről és az önfeláldozásról mesél a zsarnokság árnyékában. Operaházi bemutató.

2016. 11. 30. 18:32

A mű francia címe, A kármeliták párbeszédei jobban utal a cselekmény szövetére: a gerincét ugyanis a nővérek egymással, a világiakkal és Istennel folytatott párbeszédei adják. Annyira, hogy maga Poulenc is a szövegnek rendeli alá a zenét, így a darab követése, megértése fokozott ráhangolódást és együtt gondolkodást kíván a hallgatótól.

Az 1899-ben született Poulenc a francia Hatok zeneszerzői csoport tagja volt, és Olivier Messianen mellett egyedüliként érdemelte ki korában a francia komponisták közül az egész zenei világ elismerését. Szinte minden műfajban alkotott az operától a baletten át az oratóriumig. Az ismert zenetörténész-zenekritikus, Claude Rostand egyik 1950-es írásában úgy jellemezte őt, mint aki „félig kurafi, félig szerzetes”, ez a mondás később elválaszthatatlanul a nevéhez kötődött. Nem alaptalanul. Poulenc élete második felében jobbára csak egyházi kötődésű, liturgikus műveket komponált, közben pedig nyíltan vállalta homoszexualitását, és együtt élt vokális művei előadójával, az ismert baritonénekessel, Pierre Bernackal.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.