Tágan értelmezhető törvénymódosítót nyújtott be Lázár János: a miniszter szinte bárkit javasolhatna arra, hogy állami tulajdonú műkincset kapjon hasznosításra, ha közelebbről meg nem határozott „különös méltánylást érdemlő körülmények” állnak fent, és a műtárgyat szintén pontosabban meg nem határozott „érintett személy” kéri.
A tág keretekhez képest Lázár szerint az ügyek nagyon szűk körét érintené a módosítás:
mindössze egy ügy miatt van rá szükség, ez pedig két Benczúr Gyula-portré a nyíregyházi múzeumból, amelyek Károlyi György dédszüleit ábrázolják
– ezt lapunk kérdésére mondta el a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.
Lázár szerint jogos igény, amivel Károlyi György megkereste a magyar államot, hogy visszakerüljenek a képek eredeti helyükre, a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyba – ám erre elmondása szerint nem találtak más jogi megoldást, mint a mostani módosítást.
A képek ugyanis jogszerűen adásvétellel kerültek a magyar állam tulajdonába 1955-ben, minden bizonnyal attól, aki eredetileg eltulajdonította őket. Nincs tehát jogi alapja annak, hogy mint államosított javakat visszaszolgáltassák, de Lázár szerint arra sem, hogy más módon adják tulajdonba, ehhez ugyanis kétharmados törvényt kellene hozni.
Arra nem tért ki, hogy az ellenzék szerinte miért ne támogatná a javaslatot, méltányolva Károlyi Györgynek a kulturális örökségvédelemért tett erőfeszítéseit, vagy hogy miért nem volt megfelelő a múzeumi letét intézménye – ilyen eset számtalan akad a magyar múzeumi életben is.
Szerencsés volt Lázár János szempontjából, hogy a Károlyiakra hivatkozott: Károlyi György – jelenleg párizsi nagykövet – és felesége saját pénzükből és EU-s forrásokból építették újjá a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyt, amit sok turista felkeres. Műemlék-hasznosítás terén nehéz volna hibát találni a Károlyiakban.
A Lázár János és Halász János (Fidesz) által benyújtott javaslatban ettől még nincs pontosan meghatározva, ki és milyen okból igényelhet műtárgyat, a jövőben a jogszabálynak erre a rendelkezésére szinte bármilyen igénylő esetén lehet hivatkozni, hiszen az „érintettség” és a „különös méltánylást érdemlő körülmény” is mérlegelés kérdése lesz.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!