Bár nőként egyszerre volt Iránban polgári jogi harcos, jogász és költő, és megbecsülés övezte, a 2014-ben elhunyt Szimin Behbaháninak sem volt zökkenőmentes a viszonya hazája hatóságaival. Neki ugyan börtönt vagy fizikai bántalmazást nem kellett elszenvednie, de a cenzúra miatt gyakran hevertek évekig fiókban a művei, és sok támadás érte a hatalomhoz közel álló sajtó részéről.
Amikor 2010-ben, Franciaországba menet a repülőtéren letartóztatták, angol fordítója megdöbbenve nyilatkozott: „Mind azt hittük, ő érinthetetlen.” A félig vak, nyolcvanhárom éves szerzőt egy éjszakán át tartó vallatás után engedték szabadon. A franciaországi felolvasóútra nem juthatott el. Útlevelét akkor kaphatta vissza, amikor 2013-ban neki ítélték a Szőcs Géza alapította Janus Pannonius Költészeti Díjat, amelynek ő volt az első kitüntetettje.
